2023. februári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

Európa
A 2023. január 1. és február 17. közötti időszakot sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány Európában (1. ábra). Spanyolország déli részén és Portugáliában január 15. óta mintegy 50 mm hiány halmozódott föl, ami azt jelenti, hogy az átlagosnak csak körülbelül 20%-a esett le. A víztározóban a vízszintek továbbra is nagyon alacsonyak Spanyolország középső és déli részén. Olaszországban a csapadékhiány főleg az északnyugati területeket jellemzi, ahol a talajnedvesség még mindig nem állt vissza a kívánatos szintre a tavalyi aszály óta. Az északi területek hó hiánnyal is szembesülnek, ami miatt tavasszal és nyáron lehet, hogy nem lesz elegendő víz az öntözéshez. A csapadékhiány Franciaország délnyugati részén és Németország déli részén kisebb kockázatot jelent. A Fekete-tenger térségében szintén csapadékhiány van, csakúgy mint Törökországban, annak is főleg a nyugati részén. A gond majd tavasszal jelentkezhet, amikor megindul a növényi fejlődés és több nedvességre lenne szüksége a növényeknek.

Ezt az időszakot gyengülő La Ninja esemény jellemezte, egyes szakértők szerint a tavalyi aszály ezzel is összefüggött. Összességében az átlagosnál enyhébb volt a tél eddig eltelt része Európában, a szokásosnál jóval kevesebb volt a hideg napok száma is.

Az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal volt enyhébb időjárás ebben az időszakban Hollandiában, Németországban, Közép-Európában, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Európa nagy részén, Skandináviában és Törökország keleti részén (2. ábra). Helyenként 4-6, néhol akár 6-8 fokkal is meghaladta ebben az időszakban a sok éves átlagot a hőmérséklet. Oroszország európai részének északi területein volt a legnagyobb eltérés, errefelé nyolc fokkal volt enyhébb a tél ezen szakasza az átlagosnál.
Ezzel szemben az átlagosnál kicsit hűvösebb időjárás uralkodott (0,5 - 2 Celsius fokkal a sokéves átlag alatt) a Pireneusi-félszigeten, Franciaország délnyugati, Olaszország déli és Törökország délnyugati részén, valamint Oroszország európai területének keleti vidékén.

Az átlagosnál akár 50%-kal is kevesebb csapadék hullott a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati, Németország és Bulgária déli részén, illetve Törökországban nagy területen (3. ábra). Ukrajnát és Oroszország európai területének középső és déli területein is a csapadékhiány a jellemző. Ezeken a vidékeken jellemzően 40 mm alatt maradt a mintegy másfél havi csapadékmennyiség (4. ábra).
Ezzel szemben az átlagos mennyiséget több mint 50%-kal meghaladta a lehullott csapadék a Kárpát medencében, Horvátországban és Szlovéniában.

Amerikai Egyesült Államok
A mozgalmas időjárás folytatódott február második hetében is a déli államokban és a Középnyugat keleti felén is, bár a zord január végi, február eleji hőmérsékletekhez képest megenyhült az idő. Így a számottevő hóréteggel borított terület is a Síkság keleti-középső tájaitól északkeletre húzódott vissza. Mindeközben Louisiana-tól Nyugat Floridáig tornádók sorozata söpört végig. 100 mm körüli vagy afölötti csapadék többfelé hullott február második hetében főként a délkeleti államokban, valamint Északkelet-Texastól Arkansasig, illetve az északnyugati partvidéken. Az ország többi része azonban nagyrészt száraz maradt, vagy csak kevés csapadék hullott, ellensúlyozva a januári csapadékot, ami Kaliforniában, Nevada területén, a Síkság középső tájain és sokfelé a Középnyugaton is kétszer annyi volt, mint egy átlagos januárban. A zord hideg főként a hegyvidéki területekre szorult vissza február közepén, az államok nagy részén az ilyenkor szokásos körüli vagy annál enyhébb időjárás uralkodott. Különösen enyhe volt az idő az északi, északkeleti területeken: Észak-Dakota és a Nagy Tavak térségében.

Ausztrália
Queensland déli részén nagyrészt száraz, napos, meleg időjárás segíti a korai vetésű cirok érését és betakarítását, ugyanakkor a jelentős párolgás miatt a talajok nedvességtartalma folyamatosan csökken és a még fejlődésben lévő nyári növényeket egyre többet kell öntözni. Az ország keleti részén elszórt záporok segítik a gyapot, cirok és egyéb növények fejlődését. Összességében Ausztrália keleti termőterületein továbbra is jó vagy kiváló állapotban vannak a fő mezőgazdasági kultúrák. Az idei búzatermést 38 millió tonnára becsülik, ami rekord magas érték, a tavalyi, szintén rekord búzatermésnél is 5%-kal több. A 2,92 tonnára várt hektáronkénti hozam 40%-kal haladja meg az elmúlt öt év átlagát.

Dél-Afrika
Az ország keleti felén csapadékos, de többnyire enyhe időjárás nyújtott továbbra is jó kilátásokat a kukorica és a többi nem öntözéssel termesztett nyári növény számára. A térség fő mezőgazdasági területein február első felében 25 és 100 mm közötti csapadék hullott, de néhol a 200 mm-t is elérte a csapadékösszeg. Ugyanakkor a nyugati területek szőlő és fás szárú ültetvényein száraz, forró idő volt a jellemző 40 fok körüli hőmérsékletekkel.

Argentína
A januári szárazság február első felében is folytatódott egyre növekvő hőmérsékletekkel, a még fejlődésben lévő nyári növények várt hozamai pedig egyre csökkennek. A legfontosabb mezőgazdasági területek nagy részén csak nagyon kevés vagy egyáltalán semmi csapadék nem hullott, csak a termőterületek perifériáján mértek néhol 10-35 mm-t. A nappali hőmérsékletek a 40 fokot is elérték, ami csak fokozta az aszály hatásait. Az idei kukoricatermést 7 tonnás hektáronkénti hozam mellett 47 millió tonnára becsülik, de az előrejelzések hétről hétre romlanak, az első vetésű kukoricát egyre több gazdaságban aratják le silónak.

Brazília
Az ország déli mezőgazdasági területein még február első felében is száraz, forró időjárás okozott jelentős stresszt a még fejlődő szakaszban lévő nyári növények számára. Az északabbi termőterületekre ekkor már megérkezett a csapadék kiterjedt záporok formájában, majd a hónap közepétől az esős idő a déli tájakra is átterjedt. A heves esők a délkeleti országrészben súlyos áradásokat okoztak.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

   * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
   * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
   * repce: Kanada, Kína, India, EU
   * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
   * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2023. február 21.

1. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2023. január 1. és február 17. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pöttyözés: aszály,
barna pöttyözés: hőösszeg többlet)

2. ábra
A 2023. január 1. és február 13. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)