2022. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be. Európa legnagyobb részén az ősz kezdetétől tartó kedvező időjárás folytatódott, az őszi vetések többnyire jó állapotban vannak. A csapadékhiány továbbra is Marokkóban és Brazíliában okoz gondokat, míg Ausztráliában rekordtermés várható búzából és repcéből is, Argentínában pedig búzából.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Mexikó térségében, Afrika északnyugati részein, valamint Dél-Amerika középső területén. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek jelenleg Argentínában, Brazíliában, Paraguayban, illetve Afrikában Marokkóban, Tanzániában és Mozambikban fordulnak elő (2. ábra). A decemberi csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest, például Afrika középső szinte teljes területén (3. ábra). Ugyanakkor a szokásosnál jóval több eső esett többek között Dél-Afrikában és Brazília északi és keleti részein.

Európa
A 2021. december 1. és 2022. január 15. közötti időszakban Európa nagy részén folytatódott a mezőgazdasági szempontból kedvező időjárás (4. ábra). Az átlagosnál valamivel enyhébb idő és a szokásosnak megfelelő, vagy kissé a fölötti csapadékmennyiség segítették az őszi vetéseket, így azok jelenleg általában kedvező, jó vagy nagyon jó állapotban vannak. Az őszi káposztarepce vetésterülete az előző szezonhoz képest jelentősen nőtt (Franciaországban például 12 százalékkal, Németországban is csaknem 9%-kal), miközben az őszi kalászosok vetésterülete is megmaradt a korábbi szinten. Eddig az őszi vetésekben téli fagykár nem keletkezett, a Spanyolországtól Olaszország északi részéig húzódó sávban jelentkező csapadékhiánynak egyelőre nincs komolyabb negatív hatása az őszi vetésekre.

Az átlagosnál hűvösebb időjárás uralkodott a vizsgált időszakban Észak-Skandináviában és a Balti területeken, errefelé 0,5 - 2 Celsius fokkal maradt el az átlaghőmérséklet a szokásostól (5. ábra). Jóval hidegebb volt (2-4 fokkal) az átlagnál Észtországban, Finnországban és Skandinávia északi részein, itt jóval több volt a fagyos napok száma is, mint a megszokott. Ezzel szemben az átlagosnál 2-4 fokkal enyhébb időjárás volt a jellemző a Fekete-tenger vidékén. Enyhébb volt az idő a szokásosnál Európa nagy részén is, (0,5 – 2,0 fokkal) és jóval kevesebb volt a fagyos napok száma is. A hőmérséklet Nyugat-Európa legnagyobb részén -5 fok alá nem süllyedt, de Kelet-Közép- és Délkelet-Európában sem voltak jellemzőek a -10 fok alatti fagyok.

Az átlagosnál csapadékosabb időjárás volt Délkelet-Európában, Spanyolország északi részén (6. ábra). Errefelé a csapadék 30-80%-kal haladta meg a szokásos értéket, és 9-10 olyan nap is előfordult, amikor a napi csapadékösszeg meghaladta a 15 mm-t. Ezzel szemben az átlagosnál szárazabb volt az időjárás Spanyolország déli részén és Olaszország északnyugati területein, itt 50-80 %-kal maradt el az átlagtól a csapadékösszeg.

Amerikai Egyesült Államok
Mozgalmas időjárással búcsúzott a 2021-es év, melynek utolsó hetében délkeleten viharok és villámárvizek pusztítottak, Kalifornia déli részén felhőszakadások okoztak károkat, a déli államokban rekord meleg, míg északnyugaton és a Síkság északi részén kemény hideg idő uralkodott. Január első hetében a hideg levegő elárasztotta az ország nagy részét helyenként jelentős mennyiségű havazást okozva, miközben a meleg az Atlanti partvidék déli tájaira szorult vissza. Rendkívül sok csapadékot szállító viharok okoztak áradásokat a Csendes-óceáni partvidék északi államaiban. Ugyanakkor a Síkság déli tájain folytatódott a szárazság, fokozódott az aszály, melynek következményeként Texas államban az őszi búza 71%-a gyenge vagy nagyon gyenge állapotú.
A nyugati országrészt (északnyugat kivételével) az elmúlt hónapokban csapadékos és száraz időszakok váltakozása jellemezte: az erősen viharos októbert meleg és száraz november követte, majd december közepén és végén extrém csapadékosra fordult az időjárás, végül január első felét ismét száraz idő jellemezte. Mindezek eredményeként a nyugati partvidék egész éves vízellátását biztosító hegyvidékeken a hóban tárolt vízmennyiség felhalmozódása jól halad, az átlagosnál több csapadék hullott.

Mexikó
Mexikóban április és augusztus között van az öntözés nélkül termesztett kukorica vetési ideje, és februárban fejezik be a betakarítást. Az idei kukoricatermését 27,6 millió tonnára becsülik, ami csaknem megegyezik a tavalyi terméssel azzal együtt is, hogy augusztusban a Grace hurrikán egyes területeken jelentős károkat okozott a kukoricaföldeken. A becsült hozam 3,83 tonna hektáronként.

India
Indiában évről-évre nő a repce vetésterülete, idén 24%-kal az előző szezonhoz képest (a vetési idő októbertől egészen januárig tart), a március végétől induló aratással 9,4 millió tonna össztermést takaríthatnak be 1,1 t/ha körüli termésátlaggal.

Dél-Afrika
A fő mezőgazdasági termőterületeken enyhe, csapadékos időjárás segítette a kukorica és más öntözetlen növények fejlődését. A kukorica övezetben 25-50 mm esett január közepén, jó termés várható. A cukornád termőterületein is időszakos esők enyhítették a szárazságot, és a hőmérsékletek is kevéssel az átlag alatt alakultak csökkentve a növények párolgási veszteségét.

Ausztrália
Queensland déli részén és Új-Dél-Wales államban időszakos esők biztosítanak bőséges nedvességet a gyapot, cirok és egyéb nyári növények számára. Az esők hatására továbbra is jók illetve kiválóak a nem öntözött kultúrák terméskilátásai, és az öntözött növények termesztési költségei is csökkentek. Az őszi búza övezetben nagyrészt száraz időjárás segítette az aratást, így az mostanra be is fejeződött.
A becslések szerint ebben a szezonban az ország összes búza termése új rekord lehet, 34,4 millió tonna, 2,6 t/ha-os termésátlaggal.
A magas felvásárlási árak miatt tavalyhoz képest 22%-kal nőtt a repce vetésterülete, melyből így rekord össztermés, 5,7 millió tonna várható 1,83 t/ha-os termésátlaggal.

Argentína
A január eleji száraz hőhullám után a hónap közepén az ország északnyugati, középső és keleti tájait jelentős esők (25-150 mm) öntözték. A csapadék enyhülést hozott a 40 fok fölötti hőségben is. Ugyanakkor északkeleten, a gyapottermő vidékeken továbbra is száraz, forró időjárás uralkodott. Az állami statisztikák szerint január 20-ra a kukorica 87, a szója 97%-át vetették el. Búzából rekord magas termést várnak, 20,5 millió tonnát, ami 16%-kal haladja meg a tavalyi termést. A magas érték elsősorban a hozamnövekedésből adódik, az idén hektáronként 3,15 tonnára számítanak.

Brazília
Az ország déli termőterületein állandósult a szárazság, ezeken a területeken nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű talajnedvesség a még érés előtt álló nyári növények és a másodvetésű kukorica számára (tipikus La Nina év van). Ráadásul a száraz idő az átlagosnál magasabb hőmérsékletekkel párosul, amikor a növények többsége a virágzás, illetve a szemnövekedés fázisában jár. Északabbra záporok öntözik az ültetvényeket, és kedvező időjárás segíti a növények fejlődését.
Brazília idei kukoricatermését 115 millió tonnára becsülik, ami 32%-kal nagyobb mennyiség a tavalyinál. A termőterület nagysága rekord magas, 20,8 millió hektár, és a becsült hozam 5,53 tonna hektáronként, ami 26%-kal magasabb a tavalyi lehangolóan alacsony hozamoknál, bár még ezzel együtt is kissé elmarad az elmúlt 10 év átlagos hozamától.
A szója termőterülete tovább nőtt, rekord magas, így a várható össztermés is az lehet, a becslések szerint 139 millió tonna.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

   * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
   * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
   * repce: Kanada, Kína, India, EU
   * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
   * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2022. január 26.

1. ábra
VHI Index 2022. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2022. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
2021. december csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2021. december 1. és 2022. január 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály, világoskék csíkos terület: hideghullám, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

5. ábra
A 2021. december 1. és 2022. január 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)