A Dunántúlon nagy területen megszűnt a mezőgazdasági aszály

A nyár utolsó hete nagyobb részt száraz idővel telt, majd pénteken estére egy hullámzó frontrendszer közelítette meg nyugat felől hazánkat. Ennek hatására szombaton a nyugati és a középső területeken nagy területen alakultak ki záporok, zivatarok, majd a csapadék formája esőbe ment át. Vasárnap reggelre a Dunántúlon elállt az eső, mely azonban nem terjedt át a keleti területekre, hanem arrafelé csak délután alakultak ki elszórtan záporok, zivatarok. Összességében ebben a két napban hazánk nyugati felén nagy területen hullott igen jelentős, 20-60 mm csapadék, de a Balaton nyugati térségében 70 mm fölötti mennyiség is előfordult (1. ábra). Keleten ugyanakkor csak kisebb foltokban esett 10 mm-t meghaladó csapadék, sokfelé egyáltalán nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csaknem országszerte 20-40 mm-rel a sokéves átlag alatt alakul, azt csak északon haladja meg kissé (2. ábra). Az elmúlt 90 napban, gyakorlatilag a nyár során pedig mintegy 40-120 mm-rel mérhettünk kevesebbet az ilyenkor szokásosnál (3. ábra). A talaj felszínközeli része nyugaton nagy területen 20-60 cm mélyen átnedvesedett, miközben a középső és keleti országrészben továbbra is nagyon száraz a talaj (4. ábra). Az ország nyugati és északi részén megszűnt, miközben az Alföldön még mindig súlyos vagy nagyfokú a mezőgazdasági aszály (5. ábra).
A hőmérséklet hétfőn hajnalra erősen lecsökkent a derült éjszakán, 6-11 Celsius fok közé, a fagyzugokban pedig 5 fok alá (6. ábra). Keddtől a déliesre forduló légáramlással egyre melegebb és száraz levegő érkezett fölénk, így szerdán 30 fok körüli, pénteken pedig már 35 fok körüli csúcsértékek voltak a jellemzőek (7. ábra). A Dunántúlon szombatra jelentősen, 20 fok köré esett vissza a hőmérséklet, keleten viszont csak vasárnapra mérséklődött pár fokot a meleg.

A nyári növényeket rendkívül megviselte a június óta tartó mezőgazdasági aszály. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (8. és 9. ábra). Az öntözetlen táblákon a csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek hazánk területén. A középső országrészben kiterjedt területen igen rossz a termés, azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások. Ez utóbbi részeken még mindig vannak szép zöld kukorica táblák.
Az aktuális szántóföli munkák között szerepel a repce vetése illetve ehhez a talajelőkészítés. Ennek a növénynek csökken a vetésterülete többek között az elmúlt évek száraz tavaszai miatt. Ahol az elmúlt napokban esett legalább 20 mm eső, arrafelé elő lehet készíteni a talajt (bár a Dunántúlon sokfelé szükség van némi szikkadásra), de a középső és keleti országrészben sokfelé túl száraz ehhez a talaj.

Az elmúlt héten szombaton és vasárnap az ország nyugati felén tartósan vizes volt a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges (10. ábra). Párás időszakok is ezen a két napon voltak jellemzőek.

Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes. Az anomália térképen az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain is az aszály hatását mutató negatív eltérés a jellemző, míg a nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben az átlagosnál nagyobb volt a zöld tömeg mennyisége.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1300 és 1450 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 200-240 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-50 foknappal meghaladják (11. ábra). Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol 10-60 foknappal elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak fele-negyede az optimális mennyiségnek, a Duna-Tisza közén még a 100 mm-t sem éri el.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt.

Az ősz első hetén is érkezik egy hullámzó frontrendszer hazánk fölé. Kedden este nyugaton már előfordulhatnak záporok, zivatarok, majd szerdán már másfelé is várható csapadék. Csütörtöktől pedig csak elszórtan lehet egy-egy zápor, a jövő hét elejéig újabb nagyobb csapadék már nem valószínű. Összességében a hét végéig többfelé hullhat 10 mm-t meghaladó csapadék, de mint mindig, a záporos forma miatt a mennyiség és a területi eloszlás nagyon bizonytalan. A mezőgazdasági aszály számottevő mérséklődésére az Alföldön csak kis esély mutatkozik. A hőmérséklet nem sokat változik majd, marad a meleg idő, a csúcsértékek északnyugaton 25, délkeleten 30 fok körül alakulnak majd.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. szeptember 1.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 31-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 31-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 31-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 31-én (%)

5. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. augusztus 31-én

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2025. augusztus 25-én (Celsius fok)

7. ábra
Maximumhőmérsékletek 2025. augusztus 29-én (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. szeptember 1. reggel 8 órát megelőző 48 órában (óra)

11. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 31-én (foknap)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. augusztus 31-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. augusztus 31-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)