Lassú változás körvonalazódik

A mögöttünk álló egy hétben csak a múlt csütörtökről péntekre virradó éjszaka átvonult hidegfronthoz kötődően hullott némi csapadék hazánkban. Akkor sokfelé voltak záporok, zivatarok, de 10 mm-t meghaladó mennyiség csak foltokban esett (1. ábra), szombattól pedig visszatért a nagyrészt napos, száraz, forró időjárás. Az elmúlt 30 napban csak a Dunántúl nyugati, északnyugati részén valamint a Bükk északnyugati oldalán fordult elő 30 mm-t meghaladó, 30-55 mm csapadék, de a déli és keleti országrészben nagy területen 10 mm sem, kisebb foltokban pedig egyáltalán semmi nem esett (2. ábra). Júniusban a csapadékosnak számító nyugat-dunántúli területeken is csak fele hullott az ilyenkor szokásos mennyiségnek, máshol pedig 50-80 mm-rel kevesebb (3. ábra). Napfényben viszont igen gazdag volt az idei június, 20-25%-kal többet sütött a nap a sokéves átlagnál (4. ábra), ez azonban gyakori, igen erős UV sugárzással járt együtt. A 90 napos csapadékösszeg is országszerte jelentős, sokfelé 100 mm-t meghaladó hiányt mutat (5. ábra). A talaj felső egy méteres rétege hazánk nagy részén kritikusan száraz, mindössze 15-30% nedvességet tartalmaz a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (6. ábra). Csak kisebb foltokban, ahol az elmúlt hónapban kicsit több esett, nedvesebb ennél jellemzően a középső talajréteg. A telítettséghez képesti vízhiány a felső egy méteres rétegben csaknem országszerte meghaladja a 100 mm-t (7. ábra), hazánk területének több, mint 90%-án nagyfokú vagy súlyos aszály jelei tapasztalhatók.
A hőmérséklet elég tág határok közt változott az elmúlt néhány napban, de összességében az ilyenkor szokásosnál 1-5 fokkal magasabban alakult. Napközben jellemzően 30-35 fok közé melegedett a levegő, csak északkeleten volt ennél kissé kevésbé meleg, ugyanakkor az éjszakák némi felfrissülést hoztak, sokfelé esett vissza 15, északon néhol 10 fok alá a hőmérséklet.

Az őszi vetések is megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb beértek, megkezdődött az aratás.
A kukoricát, a napraforgót és a szóját nagyon megviseli a csapadékhiány. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt, de az idén a mélyebb talajrétegekben is kevés nedvességet talál. Egyelőre még zöldek a levelek, de az állományok zöld tömege kevesebb az ilyenkor szokásosnál (8., 9. ábra). A kukorica többfelé már a címerhányás fázisában van, a napraforgó pedig virágzik, de nagyon rossz állapotban vannak a kultúrák (10, 11. ábra), égető szükség lenne számottevő mennyiségű csapadékra.

Az elmúlt egy hét során csak csütörtökön és pénteken volt hosszabb időn át vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulása szempontjából ez nem volt számottevő. Párás időszak ekkor sem volt jellemző, inkább a légköri aszály okoz egyre súlyosabb gondokat.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk nagyobb részén tovább csökkent a csapadékhiány és az őszi vetések érése miatt, a csökkenés csak az erdőkkel nagyobb arányban borított vidékekre nem jellemző. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutatja az aszály hatását, a legsúlyosabb helyzet az Alföldön van (12. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 610 és 730 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 50-110 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak keleten, északkeleten nagyjából megfelelnek, míg máshol 20-50 foknappal meghaladják azt. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, többnyire átlagosnak mondható.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott júniusban, az aszály a hónap közepére az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott, csak északnyugaton enyhítette némi eső június utolsó hetében. A búza június közepén gyors érésnek indult, a hónap végéhez közeledve pedig megkezdődött az aratás. A szeptember elejétől a vegetációs időszak végéig összegzett csapadék hazánk nagyobb részén az optimálistól 90-110 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 30 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 170-180 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg novembertől-decembertől folyamatosan meghaladta az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egyész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak töredéke (harmada-ötöde) az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, mely így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

A folytatásban változás körvonalazódik időjárásunkban. Pénteken egy hidegfront átvonulásához kötődően főként az északi országrészben és a nyugati, délnyugati határszélen lehetnek záporok, zivatarok. A hidegfront hatására sokfelé megerősödik az északnyugatira forduló szél, ami az aratás helyszínein a szokásosnál is jobban hordhatja a port. A hőmérséklet északnyugaton már csak 30 fok körül, míg délkeleten 40 fok közelében alakul a legmelegebb órákban. Szombaton nem várható csapadék, de a hőmérséklet csúcsértéke csak 30 fok körül várható. Vasárnap átmenetileg visszatér a hőség, de délutántól nyugat felől már záporok, zivatarok érkezhetnek, melyek az éjszaka folyamán akár nagyobb területre is kiterjedhetnek. Hétfőtől több hullámban lehűlés érkezik, először csak a Dunántúlon, és északon mérséklődik a meleg, majd keddtől hazánk nagy részén 30 fok alatt alakulnak a maximumok, és éjszakánként is többfelé 15 fok alá hűl a levegő. A lehűlés széllel és némi csapadékkal is érkezik, a jövő hét első felében gyakran lesz nagy területen erős a szél. Záporok, zivatarok több hullámban is érkeznek, a csapadék mennyiségében azonban nagy területi eltérések valószínűek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. július 3.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. június 30-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. július 2-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. július 2-ig (mm)

4. ábra
A napsütéses órák 2025 júniusi összegének eltérése a sokéves átlagtól (óra)

5. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. július 2-ig (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. július 2-án (%)

7. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. július 2-án (mm)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Kukorica Mezőkövesd térségében 2025. július 3-án (fotó: Molnár Zsófia)

11. ábra
Napraforgó Mezőkövesd térségében 2025. július 3-án (fotó: Molnár Zsófia)

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. június 10 és 25 közötti időszakban

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. július 2-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. július 2-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)