A szükségesnél kevesebb csapadék érkezik

A múlt héten is minden nap előfordultak záporok, zivatarok hazánkban, de nagyobb területre kiterjedő számottevő csapadék csak szerdán és szombaton fordult elő. Szerdán az ország keleti felén, a Tisza mentén és foltokban a Tiszántúlon enyhítették az aszályt záporok, zivatarok, melyeket felhőszakadások kísértek, majd szombaton a délnyugati országrészben hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. Péntek kivételével a többi napon is előfordult egy-egy felhőszakadás, de ezek csak igen kis területet érintettek. Így az elmúlt öt nap csapadékmennyisége az említett területeken sokfelé alakult 10 és 30 mm között, míg a Dunántúl északkeleti felén, az Alföld nyugati és keleti peremén valamint az Északi középhegység jelentős részén alig esett (1. ábra). A harminc napos csapadékösszeg is nagy területi eltéréseket mutat, a középső országrészben sokfelé 20 mm sem esett, míg a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mérhettünk (2. ábra). Ez a mennyiség azonban az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 mm-el elmarad az ilyenkor szokásostól (3. ábra).
Az elmúlt hét nagyobb felhőszakadásai és esői által érintett tájakon a talaj felszín közeli része átnedvesedett, és a középső talajrétegbe is jutott a nedvességből (4. ábra), az ország jelentős részén a lehullott csapadék azonban éppen csak a nedvességtartam szinten tartásához volt elegendő, ez a szint azonban többfelé igen alacsony. A felső egy méteres talajréteg a Mezőföldön, az Alföld nyugati, déli valamint keleti tájain kritikusan száraz, a növények csak a mélyebb rétegben találnak nedvességet (5. ábra). Hazánk területének közel kétharmadán közepes vagy nagyfokú aszály jelei figyelhetők meg (6. ábra).
A hőmérséklet múlt kedden tetőzött, akkor az Alföldön 37 és 42 fok közé melegedett a levegő, de máshol is 32-36 fokot mérhettünk. A hét közepén kissé mérséklődött a forróság, éjszakánként egyre többfelé hűlt 20 fok alá a levegő, de a maximumok továbbra is 30 fok fölött alakultak. Szombaton az északkeleti országrész kivételével jelentősen lehűlt az idő (7. ábra), de vasárnap ismét 30 fok körüli csúcsértékek voltak jellemzőek.     

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi kalászosok és a repce aratása befejeződött, a betakarítás időszakának második felére jellemző meleg, nagyrészt száraz idő kedvező volt a munkára.
A napraforgó és a kukorica elvirágzott, vagy a virágzás végén jár (8., 9. ábra), most igényelnék a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Ezt azonban öntözés nélkül csak néhány nagyobb felhőszakadás által érintett foltban kapják meg az országban. Nagy területen már csak a mélyebb talajrétegekben találnak nedvességet az állományok. A hőség a virágzás időszakát is lerövidítette, és ez a termésátlagokban is meg fog mutatkozni. A fejlettség időben valamivel megelőzi a szokásos szintet, zöld tömegben egyelőre még nem látnak nagyon nagy elmaradást a műholdak (10. ábra).

A levélnedvesség időtartama a csapadékos napokon és területeken volt csak magas átmenetileg. Szerdán a Dunától keletre érte el sokfelé a 17-19 órát, szombaton pedig az Északi középhegység kivételével országszerte 20-24 órán át nedvesek voltak az állományok. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, szintén szombaton, a Dunántúlon volt magas, a többi napon jellemzően alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a száraz, meleg idő a legtöbb helyen nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A kalászosok és repce tábláinak zöld tömege teljesen lecsökkent, a nyári kapás növényeké is lassan csökkenni kezdett. Az anomália térkép továbbra is sokfelé az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban elsősorban az Alföldön és a Mezőföldön kiterjedt területek mutatkoznak az átlagosnál kisebb zöld tömeggel, ami már az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 950 és 1100 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 160-210 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 140-200 foknappal magasabb (11. ábra). Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben, tavaly augusztus első napjaira gyűlt össze ekkora hőösszeg, mint az idén július közepére.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Július első felében elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, a jellemző a száraz idő volt, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. Így az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északkeleten megközelíti az optimális értéket, másfelé viszont 30-100 mm-rel elmarad attól.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban eleinte mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időben lesz részünk, majd a hétvégén egyre többfelé tér vissza a kánikula, és a száraz idő. A hét közepéig több hullámban az eddigieknél hűvösebb légtömegek érik el hazánkat, így mérséklődik a meleg, csütörtökön országszerte 30 fok alatt alakulnak a maximum értékek, és elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani, melyeket lokálisan felhőszakadás is kísérhet. A lehulló csapadék mennyisége azonban csak kevés helyen, főként az Északi-középhegység térségében és egy-egy felhőszakadás által érintett foltban haladhatja meg a 10 mm-t. Péntektől csökken a csapadékhajlam, és melegszik az idő, a hétvégén száraz, meleg időre van kilátás, de vasárnap este újabb hidegfront várható.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 22.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. július 21-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. július 21-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. július 21-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 21-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 21-én (%)

6. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. július 21-én

7. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2024. július 20-án 15 órakor (Celsius fok)

8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. július 22-én (fotó: Molnár Zsófia)

9. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2024. július 22-én (fotó: Molnár Zsófia)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól (foknap)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. július 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. július 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)