Lassan véget ér a Medárd időszak

A mögöttünk álló egy hétben is többször, többfelé fordultak elő heves záporok, felhőszakadással, néhol erősen viharos széllel is járó zivatarok hazánkban. Az ország északi felén sokfelé hullott 30-100 mm közötti mennyiség, de délen is többfelé esett 20-40 mm (1. ábra), és szerdán a sokáig száraz dél- és kelet-alföldi területek is kaptak esőt (2. ábra). Az elmúlt egy hét csapadéknak a nagy része egy-egy nagyobb felhőszakadáshoz köthető, amikor az adott helyen akár 30-60 mm is leesett rövid idő alatt. Az idén korán érkezett Medárd-időszak során az elmúlt harminc napban a Dunántúlon és az északi országrészben sokfelé, de helyenként az Alföldön is 100 mm fölött alakult a lehullott csapadék mennyisége, néhol 150 mm-nél is több esett (3. ábra). Ez jelentősen meghaladja az ilyenkor szokásos mennyiséget. Ugyanakkor az Alföld déli és keleti részén vannak helyek, ahol kevesebb esett a sokéves átlagnál, mindössze 40-60 mm (4. ábra). A felszín közeli talajréteg országszerte átnedvesedett, sokfelé teljesen felázott az elmúlt napokban, és a belvíz okoz gondokat. A legtöbb helyen a középső és mélyebb talajréteg is bőven tartalmaz nedvességet (5. ábra), hazánk északi felén sokfelé telített vagy közel telített állapotba került a felső egy méteres réteg (6. ábra). Az aszály a Dél-Alföldön is megszűnt.
A hőmérséklet a múlt hét második felében 1-3 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál, a fülledt melegben napközben 30 fok közeli vagy azt meghaladó értékeket mérhettünk, és éjszakánként sem csökkent 15 fok alá a hőmérséklet. Egy hétfőn érkezett hidegfront mögött lehűlt az idő, és a hét első napján a délkeleti országrészbe szorult vissza a meleg, szerdán pedig a Dunántúlon már 20 fokig sem melegedett a levegő. A felhős időben a minimum értékek azonban csak néhány fokkal estek vissza.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (7. ábra). Az árpa teljesen beérett, ahol a talaj lehetővé teszi, már elkezdődött az aratása, és a repce valamint a búza állományok is az érés fenológiai fázisában vannak. Az elmúlt időszak sok csapadéka sajnos nem tett jót a termésnek. A kalászosok táblái a felhőszakadások által érintett területeken megdőltek, többfelé a belvíz is gondokat okoz, és a gyakran nedves állományokon kiemelt figyelmet kell fordítani a gombás megbetegedések elleni védelemre is.  
A napraforgó és kukorica állományok igen kedvező körülmények közt fejlődhetnek: a talaj elegendő nedvességet tartalmaz, és többnyire meleg is van. Az átnedvesedett talaj azonban a gyomok növekedésének is kedvez.

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy az elmúlt napokban főként az ország északi felén volt több napon is tartósan vizes a növényzet (8. ábra). A levélnedvesség magas értéke északon az elmúlt öt napban az időszak felére, míg délen negyedére volt jellemző (9. ábra). A párás időszak hossza ennél valamivel rövidebb volt, de több napon is többfelé meghaladta a napi öt órát, ami az évnek ezen időszakában soknak számít. Mindez a magas hőmérséklettel párosulva kedvező volt a gombás megbetegedések kialakulásához.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok zöld tömege már jelentősen csökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növények fejlődése felgyorsult. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb, és immár csapadékosabb idő következménye, azonban a délkeleti országrészben az aszály következménye az átlagosnál kisebb zöld tömeg (10. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 450 és 580 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 100-150 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 60-100 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A hiányzó nedvességből május közepétől sokfelé jelentős mennyiség pótlódott, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok hazánk nagyobb részén. Június elejétől országszerte sok eső esett, ekkor azonban már megkezdődött az érés, és a jelentős csapadék a termés minőségét, és mennyiségét rontotta. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 130-170 mm-rel haladja meg az optimális értéket, míg az Alföldön a körül alakul. A csapadék időbeli eloszlása azonban nagyon egyenetlen volt. Jelentős többlet még az őszi és téli nagy esők valamint az elmúlt egy hónap heves záporai miatt alakult ki, tavasszal viszont számottevő hiány volt a jellemző.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely mostanáig kitartott. Ez kedvező volt a szemnövekedési fenológiai fázisra, annak hossza nem rövidült le kánikulai meleg miatt. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, a növények fejlődési állapota egész tavasszal hetekkel megelőzte a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június elején is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége így sokfelé elérte vagy megközelítette az optimális értéket, attól jelentősen elmaradva csak az Alföld déli és keleti tájain van.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban csökken a csapadékhajlam, sok lesz a napsütés és melegszik az idő. Csütörtökön még számítani lehet esőre, záporra, keleten zivatarra, de pénteken és szombaton napközben nem várható csapadék. Szombat estétől vasárnap reggelig főként északnyugaton és északon lehetnek záporok, zivatarok. A jövő hét első fele is nagyrészt száraznak ígérkezik, csak kevés helyen alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar. A magas napállás és a kevés felhő miatt igen erős lesz az UV sugárzás. Péntektől a nagyrészt napos időben azonban gyorsan száradni, szikkadni kezd a talajok felszín közeli, majd a jövő hét elejétől egyre mélyebb rétege is. A hőmérséklet csúcsértéke pénteken még kevéssel 25 fok alatt alakul, majd vasárnap már 25-30 fok lesz a jellemző, jövő keddtől pedig kánikula várható 30 fok fölötti, a hét közepén már 35 fok körüli maximum értékekkel. A hőösszeg növekedése felgyorsul, ezzel együtt az repce és a búza érése is.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. június 13.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. június 11-ig (mm)

2. ábra
Napi csapadékösszeg 2024. június 12-én (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. június 12-ig (mm)

4. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. június 12-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 11-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 11-én (%)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 11. reggel 8 órát megelőző 24 órában lágyszárú növényekre (óra)

9. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 12. reggel 8 órát megelőző öt napban lágyszárú növényekre (óra)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 24. és június 8. közötti időszakban

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. június 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. június 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)