Átmeneti szárazabb, melegebb idő után ismét többfelé jönnek záporok

A mögöttünk álló egy hétben több napon is sokfelé alakultak ki záporok, helyenként felhőszakadással, jégesővel járó heves zivatarok hazánkban. A tíz napos csapadékösszeg nagy területen 30 és 60 mm között alakul, kisebb foltokban valamint az Alföld déli és keleti részén esett ennél jóval kevesebb (1. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékmennyiségében is jelentősek a területi különbségek, a Dunántúlon és az északi országrészben többfelé mérhettünk 100 mm-nél is többet, míg az Alföld déli és keleti tájain többfelé csak 25-50 mm esett (2. ábra). Ez utóbbi területeken illetve a Cserehátban és Pápa térségében van 10-35 mm csapadékhiány, míg az ország jelentős részén 10-40, foltokban 50-100 mm-rel több esett az ilyenkor szokásosnál az elmúlt egy hónap során (3. ábra). A kilencven napos csapadékösszegben is az ország délkeleti felén mutatkozik negatív, nyugati és északi részén pozitív anomália a sokéves átlaghoz képest (4. ábra). A talajnak nem csak a felszínközeli, hanem sokfelé a felső fél méteres rétege is alaposan átnedvesedett, a Dunántúl délnyugati részén, és a nagyobb felhőszakadások által érintett területeken telítetté vált (5. ábra). Az Alföld déli és keleti tájain azonban előfordulnak még mindig igen száraz, aszályos területek is, bár ezek kiterjedése a héten tovább csökkent. A mélyebb talajréteg nedvességtartalma azonban ezeken a helyeken is bőséges, így összességében a felső egy méteres talajrétegben országszerte megfelelő mennyiségű nedvességet találnak a növények (6. ábra).
A hőmérséklet a május végi 25-30 fokos maximum értékekről előbb a Dunántúlon, majd hétfőn és kedden országszerte 25 fok alá esett vissza, de szerdától ismét melegedés kezdődött. A minimum értékekben nem történt számottevő változás, jellemzően 10-15 fok közé hűlt le éjszakánként a levegő.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (7. ábra). Sokfelé sárgák már a gabona és repce táblák, elindult az érés folyamata. A szemképződés és –növekedés vízigényes fenológiai fázisaiban a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet találtak a talajban, mostantól már a napos, száraz, de nem forró időjárás lenne a kedvező számukra. Sajnos a felhőszakadások által érintett területeken megdőlt, és vízben álló állományokat is látni.
A napraforgó és kukorica állományok az ország nagyobb részén aszályos körülmények közt fejlődtek május közepéig. A hónap közepén megérkezett eső hatására felgyorsult a növekedésük. A mostani meleg, záporos időjárás jó feltételeket teremt az intenzív fejlődéshez. Az átnedvesedett talaj azonban kedvező feltételeket teremt a gyomok növekedéséhez is.

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy az elmúlt egy hétben több napon is tartósabban magas levélnedvesség értékek alakultak ki nagyobb területen az országban. A Dunántúlon, az Alföld északnyugati részén és az Északi-középhegység térségében az időszak felében nedves volt a növényzet levélfelülete (8. ábra). A párás időszak hossza ennél jóval rövidebb volt, de az évszakhoz képest így is hosszan volt párás a levegő főként a hétfőre és keddre virradó éjszakákon.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már április végén megtorpant, a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már kissé csökkent ebben az időszakban, a nyári kapás növények pedig még meglehetősen lassan fejlődtek. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb idő következménye. Azonban a csapadékhiányos tavasz miatt az Alföld középső részén már elmaradás is megjelent (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 380 és 490 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 90-130 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 50-100 foknappal magasabb (10. ábra) azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A hiányzó nedvességből május közepétől sokfelé jelentős mennyiség pótlódott, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok hazánk nagyobb részén. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 100-140 mm-rel haladja meg az optimális értéket, míg az Alföldön 10-30 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely június elejéig kitartott. Ez kedvező volt a szemnövekedési fenológiai fázisra, annak hossza nem rövidült le kánikulai meleg miatt. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége így sokfelé elérte vagy megközelítette az optimális értéket, attól jelentősen elmaradva csak az Alföld déli és keleti tájain van.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban is marad a záporos, de meleg időjárás, bár csütörtökön csak kevés helyen, pénteken kissé többfelé lehet záporok, zivatarok kialakulására számítani. Szombat estétől vasárnap reggelig sokfelé várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében ismét többfelé valószínű csapadék, helyenként felhőszakadások is lehetnek. Szombat estig a talajok száradása, szikkadása lesz a jellemző, majd akkortól egyre többfelé ismét nedvesedni kezd a talajok felső, majd középső rétege. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, zivatarok környezetében lehetnek erős széllökések, valamint hétfőn egy hidegfronthoz kötődően erősödik meg sokfelé a szél. A hőmérséklet csúcsértéke hétfőig egyre nagyobb területen eléri vagy meghaladja a 30 fokot, majd az említett hidegfront hatására keddtől több fokkal visszaesik. A Dunántúlon és északon a jövő hét nagy részén csak 20-25, míg az Alföldön 25-28 fok várható a legmelegebb órákban. Az éjszakai minimum értékek ekkor sem esnek 10 fok alá.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. június 6.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. június 5-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. június 5-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. június 5-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. június 5-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 5-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 5-én (%)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 5. reggel 8 órát megelőző öt napban lágyszárú növényekre (óra)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 8. és 23. közötti időszakban

10. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára összegzett hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól június 5-ig (foknap)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. június 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. június 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)