A repcének kellene a csapadék

A mögöttünk álló tíz nap napsütésben gazdag, csapadékmentes, meleg időjárását egy szerdán este érkezett hidegfront törte meg. Számottevő csapadék ma reggelig csak az északnyugati országrészben hullott, ott 5-20 mm-t mérhettünk, máshol csak gyenge esők fordultak elő (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege néhány nagyobb felhőszakadás által érintett folt kivételével az ország nagy részén jóval elmarad az ilyenkor szokásostól, sokfelé a sokéves átlag fele sem esett (2. ábra), és a 90 napos csapadékösszeg is csak kevés helyen mutat pozitív anomáliát (3. ábra). A talaj felszín közeli rétege sokat száradt az augusztus végi, szeptember eleji esők óta. A hónap elején még kimondottan jó vízellátottságú volt, mostanra azonban az Alföldön és a Dunántúl délkeleti részén többfelé kritikusan száraz állapotba került (4. ábra). A középső és mélyebb rétegek az őszi, téli feltöltődés előtti időszakban csak kevés nedvességet tartalmaznak (5., 6. ábra).
A hőmérséklet az elmúlt napokban 4-5 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. Reggelente 12-16 fokig hűlt le a levegő, de délelőttönként gyorsan emelkedett a hőmérő higanyszála, és napközben országszerte 30 fok fölötti csúcsértékek voltak jellemzők (7. ábra).   

A kukorica és napraforgó érésének igen jót tett a szeptember első felét jellemző napos, száraz, meleg idő, csapadékra ezeknek a növényeknek ilyenkor már nincs szükségük. A kukorica egyre többfelé a teljes érés fázisában jár, sokfelé látni már nagyobb részt száraz állományokat. A napraforgó is a növényszáradás fázisában van, mindkét növényre jellemzőek a jól fejlett állományok.
Az őszi káposztarepce vetése még folyamatban van, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez a hónap első dekádjában az ország nagyobb részén kedvező volt a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, azóta azonban egyre jobban kiszáradt a talaj, főként az Alföldön lenne szükség kiadós csapadékra.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus utolsó dekádjára és szeptember első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban már jelentősen csökken az index értéke, a nyári növények zöld tömege egyre többet veszít mennyiségéből, amit kissé ellensúlyoz, hogy a tarlók sokfelé kizöldültek. A legnagyobb csökkenés az előző állapothoz képest most a középső és az északkeleti országrészekre jellemző. Az anomália térképen pedig az Alföld délkeleti és középső területein vannak nagy kiterjedésű vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke a csapadékhiány miatt. Az ország nagyobb részén azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál (8. ábra). 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1360 és 1580 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak (9. ábra), az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg a tavalyi évhez képest, jelenleg mintegy 80-120 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg már 10-40 foknap előny a jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt, azóta viszont száraz, meleg időjárás az uralkodó, ami optimális az érés szempontjából. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakul az összegzett csapadék, a hiány az elmúlt egy hónapban indult növekedésnek. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 60-120 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban valamint augusztus második és szeptember első felében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A ma átvonuló hidegfront mögött a hét további részében kissé változékonyabbra fordul időjárásunk, az elmúlt időszakhoz képest több lesz a felhő, de hideg idő továbbra sem várható. Ma délután és este a Dunántúlon elszórtan, az ország keleti, északkeleti felén többfelé számíthatunk esőre, záporra, zivatarra, majd estétől péntek délig a Tiszántúlon valószínű további csapadék. A hétvégén és a jövő hét elején már csak kevés helyen alakulnak ki záporok, zivatarok, nagyrészt ismét száraz idő lesz a jellemző. A hőmérséklet a hétvégétől emelkedni kezd, már pénteken 23-28 fok között alakulnak a maximumok, majd a következő napokban 30 fok körüli vagy kevéssel az alatti értékek várhatók napközben. A reggelek pénteken és szombaton pár fokkal hűvösebbek lesznek az elmúlt napoknál, vasárnaptól azonban ismét 15 fok körüli értékekre hűl a levegő éjszakánként. Újabb hidegfront jövő kedden érkezik, kiadósabb, országos csapadék azonban akkor sem valószínű.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. szeptember 14.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
24 órás csapadékösszeg 2023. szeptember 13-án (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. szeptember 13-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. szeptember 13-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 13-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 13-án (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 13-án (%)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. szeptember 12-én (Celsius fok)

8. ábra
NDVI anomália a 2023. augusztus 21. és szeptember 5. közötti időszakra

9. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszegek 2023. szeptember 13-án (foknap)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2023. szeptember 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. szeptember 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)