HungaroMet: 2023. szeptember 4. 14:32
Napos, száraz idő segíti az érést
Az elmúlt egy hét időjárási frontjai sokfelé hoztak csapadékot az országba, ami most leginkább a repce vetése miatt volt fontos. A következő 8-10 napban is az eddig lehullott esővel kell beérnünk, mert egy nagy kiterjedésű anticiklon hatására napos, száraz, késő nyári időre van kilátás, ami kimondottan jól jön az érésben lévő kapás növények és a gyümölcsök számára.
A mögöttünk álló hét az ország nagy részén még forró idővel indult, majd egy frontrendszer több hullámban szállított csapadékot és jelentős lehűlést. Hétfőn este igen heves, sokfelé károkozó zivatarok alakultak ki a Dunántúlon, majd kedden, szerdán és csütörtökön újabb záporos csapadékgócok jelentek meg, immár keleten is. Pénteken átmenetileg országszerte száraz idő volt a jellemző, majd egy hidegfronthoz kötődően szombaton csak északkeletre, vasárnap pedig a keleti országrészbe sokfelé érkeztek heves, helyenként jéggel és viharos széllel együtt járó zivatarok. Így augusztus utolsó és szeptember első napjaiban országszerte hullott több-kevesebb csapadék, a Dunántúlon és a keleti országrészben többfelé 20-50 mm is esett, míg az Alföldön foltokban 5 mm-nél kevesebb (1. ábra). Az elmúlt 30 nap a keleti országrészben volt csapadékosabb az átlagnál, a Dunántúl nyugati, délnyugati kétharmadán az ilyenkor szokásosnál 20-50 mm-rel kevesebb hullott (2. ábra).
A talaj felszín közeli rétege a legtöbb helyen bőven tartalmaz nedvességet, csak az Alföldön fordul elő foltokban szárazabb talaj (3. ábra). A középső és mélyebb rétegek országszerte szárazabbak, de nedvességtartalmuk jellemzően így is kielégítő, az Alföldön vannak nagyobb területek, ahol a felső egy méteres réteg nedvességtartalma kritikusan alacsony (4. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a hét első napján az ország nagy részén még 35 és 39 fok körül alakult, bár a Nyugat Dunántúlon már ekkor is csak 25-26 fokot mérhettünk. Keddtől országszerte hűlni kezdett az idő (5. ábra), és a hét közepén már csak 22-27 fok közötti maximumok voltak jellemzőek. Péntektől ismét rövid melegedés kezdődött, így szombaton 30 fok köré melegedett a levegő, de a vasárnap átvonult hidegfront ismét több fokkal visszavetette a hőmérsékletet.
A kukorica és napraforgó érését gyorsította az augusztus végi hőhullám. Az augusztus első hetében hullott bőséges csapadéknak is köszönhetően sokfelé igen szépen fejlettek az állományok. A kukorica fajtától függően az érés különböző fázisaiban jár, sokfelé látni már nagyobb részt száraz állományokat, de vannak táblák, ahol még a zöld levelek vannak túlsúlyban. A napraforgó a növényszáradás fázisában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok. További csapadékra már nincs szüksége sem a kukoricának sem a napraforgónak.
Az őszi káposztarepce vetése is elkezdődött, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez az ország nagyobb részén kedvező a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, az Alföldön vannak az ideálisnál szárazabb területek.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban egyre jobban csökken az index értéke, a nyári növények zöld tömege veszít mennyiségéből, amit ellensúlyoz, hogy a tarlók a hónap eleji esők hatására sokfelé kizöldültek. A legnagyobb csökkenés az előző állapothoz képest az aszályossá váló Alföldön következett be. Az anomália térképen is az Alföld délkeleti és középső területein vannak vörös foltok (ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke) a csapadékhiány miatt (6. ábra). Az ország nagyobb részén azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1270 és 1460 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik (7. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 90-140 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg kis elmaradás és már előny is van hazánkban. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakul az összegzett csapadék, a hiány az elmúlt egy hónapban indult növekedésnek. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 60-120 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban és augusztus második felében az átlagosnál melegebb volt az idő.
Az előttünk álló 8-10 napban napos, száraz, meleg időre van kilátás. A hét első felében lehetnek még gomolyfelhők az égen, de csapadék ezekből sem lesz, ezt követően pedig derült idő várható. A hétfői erős szél után kedden még nagy területen megélénkül az északkeleti szél, a hét további részében viszont mérsékelt marad a légmozgás. A talajok száradására lehet számítani, főként a felszín közeli rétegben várható számottevő nedvességvesztés. Melegszik az idő, a hőmérséklet csúcsértéke szerdától már 25-30 fok között alakul, reggelente pedig 11-16 fok közé hűl le a levegő, a hét második felében pár fokkal emelkednek a minimum értékek is.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2023. szeptember 4.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. szeptember 3-ig (mm)
2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól szeptember 3-ig (mm)
3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 3-án (%)
4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 3-án (%)
5. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2023. augusztus 29-én 14 órakor (Celsius fok)
6. ábra
NDVI anomália a 2023. augusztus 13. és 28. közötti időszakra
7. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszegek 2023. szeptember 3-án (foknap)
8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2023. szeptember 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)
9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. szeptember 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)