További heves zivatarok várhatók

A mögöttünk álló héten jellemzően a nyugati, délnyugati és az északkeleti országrészben fordultak elő több alkalommal is záporok, zivatarok. Ez alól a pénteki és a vasárnapi napok jelentettek kivételt, mert utóbbi országszerte száraz idővel telt, a múlt pénteken viszont hazánk nagy részét érintették kisebb-nagyobb mértékben zivatarok (1. ábra), melyeket a déli országrészben helyenként károkozó szélvihar (2. ábra) kísért. Így az elmúlt tíz napban összességében sokfelé hullott hazánkban 5-20 mm közötti csapadék, a Dunántúl déli, délnyugati tájain valamint északkeleten többfelé ennél jóval több is esett, azonban az Alföld középső tájai csaknem teljesen szárazon maradtak (3. ábra). Az elmúlt tíz és harminc napos csapadékösszeg is jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén, előbbi nagy területen 10-25 mm, utóbbi 20-40 mm közötti (4. és 5 ábra). Többlet a már említett délnyugati és északkeleti országrészre jellemző, ahol a talajok nedvességtartalma is kedvezően alakul. Ugyanakkor az Alföld jelentős részén, Budapest környékén, és helyenként a Dunántúl keleti és északi tájain is meglehetősen száraz a felső fél méteres talajréteg (6. ábra), és aszály jelei mutatkoznak. Nyári szántóföldi növényeink a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, ahol még kielégítő a víztartalom (7. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét elején tapasztalt forróság után, a hét közepén fokozatosan esett vissza, a legtovább a délkeleti országrészben tartott a hőség, de szombaton már csak 26-30 fok között alakultak a maximumok, és a napi középhőmérsékletek is 23-23 fokra csökkentek a hétvégén, éjszakánként felfrissült a levegő.  

A kalászosok és a repce betakarítása már a legtöbb helyen befejeződött, a búza aratása is a végéhez közelít. A tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A meleg, száraz napokon jól lehetett haladni a munkákkal.
A kukorica és a napraforgó a legtöbb helyen szépen fejlett. A kukorica a virágzás vége – szemfejlődés állapotában van, a napraforgó jellemzően még virágzik, de már elvirágzott táblákat is látni. Egyelőre a mélyebb talajrétegben még országszerte találnak vizet, de főleg az Alföldön több csapadékra lenne szükség az optimális fejlődésükhöz (júliusban 100 mm csapadék lenne számukra ideális).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július első dekádjára vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, a kalászosok és a repce éréséből adódó júniusi csökkenés sem hangsúlyos már. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor még kissé növekszik. Az anomália térképen az idén először jelentek meg nagyobb területű vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke (8. ábra), azaz az eddigiekkel ellentétben a növényzet már nem dúsabb, zöldebb országszerte a szokásosnál. Ennek egyik oka a vetésforgóban keresendő, másik pedig az, hogy az Alföld déli területein sokfelé kevés csapadék hullott június folyamán, és ezt megsínylette a vegetáció is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 810 és 950 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest 50-100 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest viszont már csak 10-40 foknap, az elmúlt időszakban sokat csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, tartósabb hiány az Alföldön fordult elő.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy július első három hetében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A következő napokban egy hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat. Hétfő estétől főként az északi országrészben számíthatunk záporokra, zivatarokra, majd kedden nyugatról kelet felé helyeződő zivatarzóna vonul át fölöttünk, melyben a helyenként heves zivatarokat felhőszakadás, jégeső és erősen viharossá fokozódó szél is kísérheti. Kedd estétől újabb zivatarok érkeznek főleg a déli és keleti országrészbe, majd szerdán napközben többfelé, estétől már csak a keleti országrészben várhatók további zivatarok. Csütörtök estére keleten is stabilizálódik a légkör, elvonulnak a zivatarok, addig azonban összességében a Dunántúlon 10-25 mm, a Dunától keletre 20-40 mm csapadék valószínű nagy területi változékonyság mellett. A Dunántúlon már csütörtöktől, keleten péntektől szárazabbra fordul időjárásunk, csak elszórtan alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar a hétvégén. A hőmérséklet fokozatosan visszaesik a hét első felében. Kedden északnyugaton már csak 25 fok köré, míg az Alföldön még 30-35 fokig melegszik a levegő, majd szerdán a tartósabban csapadékos területeken alig lesz több 20 foknál, míg máshol 25-28 fokot mérhetünk. Csütörtökön lesz a leghűvösebb, ekkor nagy területen 25 fok alatt maradnak a maximumok, majd péntektől melegedés kezdődik, és a hétvégén 30 fok köré melegszik a levegő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. július 24.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Napi csapadékösszegek 2023 július 21-én (mm)

2. ábra
24 órás szélmaximumok 2023. július 21-én (km/h)

3. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. július 23-ig (mm)

4. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023 július 23-ig (mm)

5. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023 július 23-ig (mm)

7. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. július 23-án (%)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 26 és július 11. között

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2023. július 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. július 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)