Csökkent a csapadékhiány, de további esőkre van szükség

A mögöttünk álló héten többször, többfelé öntözték esők, záporok a talajokat. Hétfőn és kedden szórványosan alakultak ki záporok, zivatarok, melyekből helyenként 20 mm-nél is több esett, majd szerdán este nyugat felől kiterjedt csapadékzóna érkezett, amely péntek estig nagy területen adott 5-20 mm csapadékot, de Szeged térségében és a keleti határszélen 25-40 mm is esett. Ugyanakkor a Kisalföldre, a Mohácsi-sziget térségébe, a Dunaújváros – Jászberény – Sátoraljaújhely vonal környezetébe illetve az Északi középhegységbe ezúttal alig jutott a csapadékból. (1. ábra) Az elmúlt tíz nap csapadékösszege azonban ezekkel az esőkkel is csak az ország délkeleti, keleti harmadán illetve egy-egy intenzívebb záporral érintett foltban haladja meg a sokéves átlagot, a legtöbb helyen 5-20 mm-rel alatta marad (2. ábra). A talajok felszín közeli része sokfelé átnedvesedett (3. ábra), de a 20-30 cm-nél mélyebb rétegekbe egyelőre csak kevés helyen jutott a nedvességből, az Alföld jelentős részén és a Dunántúl délkeleti tájain továbbra is igen szárazak a középső és mélyebb talajrétegek (4. ábra). Az aszály mértéke és területi kiterjedése leginkább a Tiszántúlon és a déli országrészben csökkent az elmúlt egy hétben, így súlyos aszály már csak kisebb foltokban fordul elő a Jászságban, közepes vagy nagyfokú aszály jelei viszont még sokfelé megfigyelhetők az Alföldön és a Délkelet-Dunántúlon (5. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét elején több fokkal visszaesett a megelőző hétvégéhez képest, de még így is 25 fok fölött alakultak a maximumok. A hét közepén a csapadékos idő újabb lehűlést hozott, az ősz első napján a déli országrészben 10-15 fokkal volt hűvösebb, mint az előző napon (6. ábra), szombat reggel pedig a derült tájakon többfelé hűlt 10 fok alá a levegő.

A napraforgó és a kukorica az érés fenológiai fázisában jár, előbbi növény betakarítása már javában zajlik. Nyári növényeink állapota nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, viszonylag jól fejlett táblákat látni, bár ott is sokat romlott a helyzet júliusban és augusztusban. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az alacsony, elszáradt, felsült, cső nélküli táblákat jellemzően már le is silózták. Miskolc térségében a viaszérés vagy teljes érés állapotában vannak az állományok, a csövek jellemzően rövidek, és kevés szemet tartalmaznak (7. ábra). A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérok mindenhol vannak, de az aszály hatására keleten sokfelé látni combig érő, felsült táblákat tenyérnyi fejekkel (8. ábra).
Az elmúlt két és fél hétben érkezett csapadék sok tekintetben életmentő volt, bár a napraforgónak már nem számított, de a legalább részben zöld kukoricán még segített. A repce vetését el lehetett kezdeni, és a kiégett legelők is újrazöldültek. Ugyanakkor a csapadékos idő jelentősen növelte a kórokozók fertőzésveszélyét a gyümölcsösökben.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az augusztus második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. A kéthetes időszak első hetében tetőzött az idei nyári aszály, majd 20.-a környékén csapadékosra fordult az idő. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben és a nyári növények esetében fokozatosan csökkenni szokott, az idén azonban ez a csökkenés csak a keleti, északkeleti országrészben illetve északnyugaton jellemző, az ország középső részén, nagy területen növekedett a zöld tömeg mennyisége a jelentős csapadék hatására. Az anomália térképen továbbra is a vörös területek vannak túlsúlyban, de az előző időszakhoz képest csökkent a nagy negatív eltérést mutató terület nagysága, vagyis az aszály mérséklődése a zöld tömeg mennyiségének növekedésében is kimutatható.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1400 és 1570 foknap között alakulnak (9. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 60-120 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 110-170 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (11. és 12. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyár során az optimális érték körül alakult.

Az előttünk álló hét első felében mérsékelten meleg, késő nyári időben lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal, csütörtök délig főként az ország északi felén fordulhatnak elő elszórt záporok, zivatarok. A szél gyenge vagy mérsékelt marad, a legmelegebb órák hőmérséklete pedig többnyire 25 és 29 fok között alakul, csütörtökön ennél pár fokkal melegebb is lehet. A hét második felében fordul csapadékosabbra időjárásunk, csütörtök délutántól szombat estig több hullámban lehet esőkre, záporokra, zivatarokra számítani, nagy területen valószínű 10 és 30 mm közötti csapadék, így az aszály további mérséklődése várható. Csütörtökön a délies, míg szombaton az északnyugati szelet kísérik majd sokfelé élénk és erős széllökések. A hétvégére a hőmérséklet is 20-25 fok közé esik vissza, de a tartósan csapadékos tájakon ennél pár fokkal hűvösebb lesz.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. szeptember 5.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. szeptember 4-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. szeptember 4-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. szeptember 4-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. szeptember 4-én (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2022. szeptember 4-én

6. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2022. szeptember 1-én 14 órakor (Celsius fok)

7. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2022. szeptember 1-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2022. szeptember 1-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Április 1-től kukoricára számolt hőösszeg 2022. szeptember 4-én (Celsius fok)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. szeptember 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. szeptember 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)