Eddig nagyon kevés eső esett

A múlt hét második felében sem változott időjárásunk a megelőző hetekhez képest. Szombaton erős, sokfelé viharos széllel vonult át egy hidegfront, mely főleg az Alföldön a talaj száraz felszínét többfelé fölkapta porviharokat okozva. A front mentén északkeleten voltak kisebb záporok, majd vasárnap hajnalban délnyugaton is hullott némi eső, ez azonban az 1 mm-t sem érte el. Hétfőtől hosszú idő után változás állt be a légköri áramlás irányában hazánk fölött: nyugat, délnyugat felől egyre nedvesebb léghullámok érkeztek térségünkbe. Már hétfőn-kedden is átvonult egy záporos csapadékzóna az ország középső sávjában, majd szerdán alakult ki többfelé zápor, zivatar. Az elmúlt tíz napos csapadékösszeg ezzel együtt is többnyire 0 és 10 mm között alakult, csak egy-két kisebb foltban volt ennél több, az ország túlnyomó része szárazon maradt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékmennyisége mintegy 20-40 mm-rel marad el a sokéves átlagtól (2. és 3. ábra). A talaj felső 20 cm-es rétege, ahonnan a már elvetett napraforgó és kukorica magok is kelni próbálnak, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek mindössze 16-30%-át tart tartalmazza, csak délnyugaton és a keleti határszélen vannak nedvesebb területek (4. ábra). A mélyebbre lenyúló gyökérzettel rendelkező őszi vetések még találnak nedvességet a középső és mélyebb talajrétegekben, bár az elmúlt két hétben sokat veszített nedvességtartalmából a 20-50 cm közötti réteg is (5. ábra). 50 cm alatt azonban még kimondottan jó a talajok vízellátottsága a csapadékos késő őszi és téli időjárásnak köszönhetően (6. ábra).
A hőmérséklet szombatig emelkedett, majd pár fokos csökkenés után ismét erősödött a nappali felmelegedés. Kedden már 25 fok körül alakult a hőmérséklet a legmelegebb órákban (7. ábra). A fagyzugos területeken, illetve a rendkívül száraz homokfelszínek fölött hajnalonként gyenge fagyok szombat kivételével minden nap kialakultak egészen hétfőig, majd megszűntek a fagyok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga jóval 10 fok fölött alakul.

Az őszi káposztarepce a virágzás fenológiai fázisában jár. A kalászosokkal együtt ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a tartós csapadékhiány igen kedvezőtlenül hat a fejlődésükre. A kapás növények közül a napraforgó vetése a legtöbb helyen már megtörtént, a kukorica és a burgonya vetése is folyamatban van. A magágyak azonban rendkívül szárazak, a csírázáshoz és a keléshez nedvességre lenne szükség. A növények számára mielőbb legalább 20-40 mm csapadékra, ideálisan országos csendes esőre lenne szükség. A gyümölcsfák közül az alma, a birs és a dió virágzik még. Az akác Miskolc térségében a 3 cm-es bimbó állapotában jár (8. ábra). A száraz idő a legtöbb növényi kórokozó terjedésének sem kedvezett, a csapadékosabb, nedvesebb idő beköszöntével azonban ezek hirtelen elszaporodására is számítani lehet.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értékének növekedése a tavaszi időszakban a legdinamikusabb, most a növekedés leginkább középhegységeink erdeiben figyelhető meg, ahol az aljnövényzet kizöldülése után a fák is kilombosodtak. Az anomália térkép elég vegyes képet mutat, a zöld tömeg mennyisége sokfelé még mindig nagyobb az ilyenkor szokásosnál, de egyre nagyobb területeken mutatkozik már negatív eltérés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképein az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is látható, valamint tíz napos előrejelzés is. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Egyelőre a szezon elején járunk, az eddigi értékek a sokéves átlag fölött járnak, a tavalyi értékekhez képest pedig nyugaton pozitív, északkeleten negatív eltérés mutatkozik.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától mind a mai napig, immár nyolc hete alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. Már nem csak a felső 20 cm-es réteg csont száraz, hanem a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet. A halmozott csapadékösszeg már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükhöz ebben a kritikus időszakban ez kevés. A tavasz első két hónapja kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára is. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Az áprilisi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tud, tudott kikelni. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott áprilisban, több hideghullám is előfordult, és még a hónap végén is kialakultak éjszakai fagyok. A görgetett hőösszeg kissé az optimális fölött alakul, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indul a vegetációs időszak.

Az előttünk álló 6-8 nap során folytatódik a változékony időjárás több-kevesebb csapadékkal. Pénteken országszerte várható eső, helyenként zivatar, majd szombaton csak elszórtan, vasárnap ismét sokfelé várható csapadék. A jövő héten már csökken a csapadék kialakulásának esélye, de egyes számítások további csapadékot mutatnak. Összességében vasárnap estig (a jövő heti csapadék rendkívül bizonytalan, ezért ezt nem számítjuk hozzá) 5 és 15 mm várható területi átlagban, bár a záporos jellegből adódóan nagyobb területi különbségek valószínűek. Gyakran várható napközben megélénkülő, megerősödő szél, zivatarok környezetében viharos lökésekre is számítani lehet. A hőmérséklet a hosszú hétvégére pár fokot visszaesik, majd a jövő héten újra pár fokot csökken. Kedden már csak 13, 18 fok közötti maximumok lesznek jellemzőek, éjszakai fagyok nem várhatók. A levegő hőmérsékletével együtt a talajhőmérséklet is csökkenni fog.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 30.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. április 29-én (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 2020. április 29-én (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. április 29-én (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 29-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. április 29-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 100 cm-es rétegében 2020. április 29-én (%)

7. ábra
Maximumhőmérsékletek 2020. április 28-án (Celsius fok)

8. ábra
Akác Miskolc térségében 2020. április 29-én
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. április 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. április 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. április 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)