Meleg, száraz idő segíti az érést

A hét első felében hétfőn és kedden fordultak elő többfelé záporok, zivatarok. Hétfőn elsősorban a Dunántúl területén, a Bakonyban, és helyenként a Kisalföldön öntözte 5 mm-t meghaladó csapadék a talajt, máshol csak kisebb foltokban alakultak ki kiadósabb záporok, míg kedden hajnalban az ország keleti felére volt jellemző kisebb eső, zápor, zivatar. Az elmúlt egy hét csapadékösszege a záporos jellegből adódóan nagyon vegyes képet mutat, sokfelé egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés esett, ugyanakkor az egész nyáron szárazsággal küzdő Kisalföld nagy részén 20 mm fölötti mennyiség öntözte a talajt (1. ábra).
A felszínhez közeli talajréteg leginkább az Alföld déli és keleti részén van kiszáradva (2. ábra), míg a felső fél méteres réteg nedvességtartalma a Tiszántúl nagy részén, a középső országrész déli felén, és foltokban a Dunántúlon is kritikusan alacsony (3. ábra).
Az átlaghőmérséklet 3-6 fokkal az ilyenkor megszokott értékek fölött alakult, amit a meleg nappalok mellett az ebben az időszakban szokatlanul enyhe éjszakák okoztak.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1270 és 1420 foknap között járnak az országban (4. ábra), és az alacsonyabb értékekkel rendelkező nyugat-dunántúli területek, és a melegebb déli, délkeleti tájak közötti különbség egyre nő. A fenti értékek már a legtöbb fajta teljes éréséhez szükséges összeg közelében járnak. A 2018-as hőösszeghez képest mintegy 180-220 foknapos elmaradásban vannak az idei értékek. Ez az elmaradás főként a tavalyi igen meleg és az idei különösen hűvös május miatt adódik, ezért nyár eleje óta gyakorlatilag állandósult. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg többnyire 70-120 foknap körül alakul. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg sokfelé vannak elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően csökkent az előző méréshez képest. Az anomália térkép szerint az ország túlnyomó részén a pozitív eltérés dominál (5. ábra). Ez azt jelenti, hogy többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a növények, mely ilyenkor már döntően a kukorica, napraforgó és a gyümölcsök kultúráit foglalja magában, valamint a természetes növényzetet. Ugyanakkor a szárazsággal sújtott Kisalföldön és kisebb mértékben a Jászság területén is az átlagosnál jóval alacsonyabb értékek a jellemzők, melyet a korábbi csapadékeloszlás és talajnedvesség térképeken valamint az agrogramokon is láthattunk.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr és Békéscsaba térségére vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). Győr környékén május végén még optimális volt a tenyészidőszak eleje óta összegzett csapadék, az azóta tartó száraz időszak miatt azonban a két görbe eltávolodott egymástól, az optimálisnak alig több, mint fele a lehullott mennyiség. A talaj nedvességtartalma június végétől egészen a múlt hét végéig tartósan a kritikus 40%-os érték alatt volt a felső fél méteres rétegben. A hét végi eső a kukorica számára már későn érkezett, a repce vetéséhez, a talajmunkákhoz azonban ideális. Ezzel szemben Békéscsaba környékén picit több esett az optimálisnál a tenyészidőszak során, bár az augusztus száraz időjárást hozott. A talaj hetek óta folyamatosan veszít nedvességtartalmából, már elérte a kritikus 40%-ot, viszont az érés végén járó kukorica számára egyre kevesebb víz szükséges. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a hűvös májusi és július eleji időjárás miatt alakult ki.

A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Innentől kezdve ezek a növények különösebb csapadékot már nem igényelnek, az már nem növeli a termés mennyiségét. Sokfelé jó termés ígérkezik, ugyanakkor a nyár nagy részében rendkívül száraz Kisalföldön, főként Győr térségében szinte kisült táblák is megfigyelhetők, míg például Pest megyében földön fekvő növények is vannak. Miskolc környékén jobbára zöld levelesek a kukoricatáblák, míg északabbra többfelé jégverés és szélvihar károsította a növényeket. Hajdú-Bihar és Békés megyében fajtától függően vannak még nagyrészt zöld levelű és már érettebb táblák is (8. ábra), helyenként, Szarvas környékén pedig többfelé teljesen beérett, elszáradt növények is (9. ábra). A napraforgónál nincsenek ekkora különbségek az előbb felsorolt térségben: az alsó levelek a legtöbb helyen már leszáradtak, de teljesen elszáradt, kiégett növények nem jellemzőek (10. ábra). A kórokozók fejlődéséhez szükséges magas páratartalom főleg a hajnali órákra jellemző, de hétfőn a Dunántúlon többfelé napközben is párás volt a levegő. Az augusztus vége a repce vetésének talaj-előkészítéséről és magáról a vetésről szól, melyhez csak helyenként kedvezőek a talajnedvességi feltételek, főként az Alföld területén kiadós csapadékra lenne szükség.

Az előttünk álló napokban folytatódik a meleg, jellemzően száraz időjárás. A változó mennyiségű fátyol- és gomolyfelhőzet mellett sok lesz a napsütés. Hétfő estig csak kevés helyen, főként a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegység területén alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar. A jelenlegi számítások szerint a jövő hét közepéig az ország nagy részén egyáltalán nem várható csapadék. A párolgás jelentős lesz, de a hajnali harmaton kívül más nem nedvesíti a talajt, ezért további száradására kell készülni. A levegő páratartalma a nyugati országrész kivételével 40%, az Alföldön sokfelé 30% alá csökken a legmelegebb órákban, ami légköri aszályt idéz elő. A szél a héten még mérsékelt marad, majd hétfőn a nap második felében éri el a Dunántúlt egy hullámzó frontrendszer, ami szélerősödést okoz. A hőmérséklet egyelőre nem változik számottevően, a késő nyárra jellemző értékeknél több fokkal melegebb marad. A maximumok a legtöbb helyen 30 fok fölött alakulnak, és hajnalonként sem hűl 15 fok alá a levegő, hiába hosszabbodnak jelentősen az éjszakák. A jelenlegi számítások szerint lehűlés keddtől kezdődik, addig a hőösszegekben is folytatódik az intenzív növekedés.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. augusztus 29.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
7 napos csapadékösszeg 2019. augusztus 28-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. augusztus 28-án (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. augusztus 28-án (%)

4. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. augusztus 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)

5. ábra
A műholdas NDVI vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól (részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. augusztus 28-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. augusztus 28-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
fotó:Kovács Attila

9. ábra
fotó:Kovács Attila

10. ábra
fotó:Kovács Attila