A repce vetéséhez esőre lenne szükség

Az előző héten szerdán és a hét végén fordult elő elszórtan zápor, zivatar. Területi átlagban számottevő csapadék az ország területének csak kisebb részén hullott (1. ábra). A szinte egész nyáron száraz Kisalföld most jelentős mennyiséget kapott, de a csapadékhiány arrafelé még így is tetemes maradt.
A talaj fölső rétegének nedvességtartalma a jelentősebb csapadékkal érintett területeken megnőtt, ugyanakkor főleg keleten már nagyon alacsony (2. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke az előző hét elején országszerte 35 fok körül alakult. A hét közepi lehűlés után (főleg a Dunántúlra érkezett hűvösebb levegő) a hét második felében visszatért a nyári meleg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1250 és 1400 foknap között járnak az országban (3. ábra). Ennél alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén (és természetesen a hegyeinkben), míg magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. Ezek az értékek már a legtöbb fajta teljes éréséhez szükséges összeg közelében járnak. A 2018-as hőösszeghez képest - ami a tavalyi igen meleg és az idei hűvös május miatt vált jelentőssé – mintegy 180-220 foknapos elmaradásban vannak az idei értékek, mely elmaradás gyakorlatilag az idei szezon nagyobb részében állandósult. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg többnyire 60-110 foknap körül alakul. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg sokfelé vannak elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel). Az index értéke annak szokásos éves menetének megfelelően csökkent az előző méréshez képest. Az anomália térkép szerint az ország túlnyomó részén a pozitív eltérés dominál (4. ábra). Ez azt jelenti, hogy többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a növények, mely ilyenkor már döntően a kukorica, napraforgó és a gyümölcsök kultúráit foglalja magában, valamint a természetes növényzetet. Ugyanakkor a szárazsággal sújtott Kisalföldön és kisebb mértékben a Jászság területén is az átlagosnál jóval alacsonyabb értékek a jellemzők, melyet a csapadékeloszlás, a talajnedvesség térképeken és az agrogramokon is láthatunk.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (5., 6., 7., 8. és  9. ábra). Győr környékén május végén még optimális volt a tenyészidőszak eleje óta összegzett csapadék, az azóta tartó száraz időszak miatt azonban a két görbe eltávolodott egymástól, az optimálisnak alig több, mint fele a lehullott mennyiség. A talaj nedvességtartalma június vége óta tartósan a kritikus 40%-os érték alatt van a felső fél méteres rétegben. A hét végi eső a kukorica számára már későn érkezett, a repce vetéséhez, a talajmunkákhoz azonban ideális. Ezzel szemben a Dunántúl déli, délnyugati felén, így Kaposvár térségében is bőven meghaladja a csapadék mennyisége az optimális értéket, és ezzel együtt a talajban is bőven van nedvesség. Békéscsaba környékén szintén több esett az optimálisnál a tenyészidőszak során, bár az augusztus száraz időjárást hozott. A talaj hetek óta folyamatosan veszít nedvességtartalmából, már elérte a kritikus 40%-ot, viszont az érés végén járó kukorica számára egyre kevesebb víz szükséges. A Kiskunságban, Kecskemét térségében az optimálistól egyre jobban elmarad az összegzett csapadék, és a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalma itt is a kritikus 40% alá csökkent. Nyíregyháza környékén még július utolsó dekádjában töltődtek fel bőségesen a talajok, azóta folyamatos a nedvességvesztés, már errefelé is 40% körüli a talajnedvesség. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a május és július első részének hűvös időjárása miatt alakult ki.

A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Innentől kezdve ezek a növények különösebb csapadékot már nem igényelnek, az már nem növeli a termés mennyiségét. Sokfelé jó termés ígérkezik, ugyanakkor száraz, szinte kisült táblák a Kisalföldön, főként Győr térségében figyelhetők meg, míg például Pest megyében földön fekvő növények is vannak. Miskolc környékén jobbára zöld levelesek a kukoricatáblák, míg északabbra többfelé jégverés és szélvihar károsította a növényeket. Hajdú-Bihar és Békés megyében fajtától függően vannak még nagyrészt zöld levelű és már érettebb táblák is, helyenként, Szarvas környékén pedig többfelé teljesen beérett, elszáradt növények is. A napraforgónál nincsenek ekkora különbségek az előbb felsorolt térségben: az alsó levelek a legtöbb helyen már leszáradtak, de teljesen elszáradt, kiégett növények nincsenek. A kórokozók fejlődéséhez szükséges magas páratartalom főleg a hajnali órákra jellemző, de a főleg hétfőn a Dunántúlon többfelé napközben is magas volt. A keleten jellemző száraz időben csökkent a gyomképződés intenzitása, ugyanakkor az elmúlt napok csapadéka főleg a Dunántúlon fogja beindítani a gyomok kelését. Az augusztus vége a repce vetésének talaj-előkészítéséről és magáról a vetésről szól, melyhez csak helyenként kedvezőek a talajnedvességi feltételek, az ország nagyobb részén kiadós csapadékra lenne szükség.

Az előttünk álló héten a legfrissebb számítások szerint folytatódik a meleg időjárás. Kedden és szerdán elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok, ezt követően csökken a csapadékhajlam. Területi átlagban számottevő mennyiségű csapadék az országban inkább csak a Dunántúl északi részén valószínű, de mennyisége a záporos jellege miatt nagyon bizonytalan. A párolgás mértéke 10-15 mm körül valószínű a következő 6-8 nap során, a csapadék ettől kevesebbnek ígérkezik területi átlagban, tehát zömében csökken majd a talajok nedvességtartalma. Jelentősebb szél csak zivatarok környezetében valószínű, így az egyre hosszabbodó éjszakákon erős harmatra kell számítani. A relatív páratartalom a csapadékkal érintett területeken nappal is megnövekszik, de jellemzően napközben országszerte 50%, a hét közepétől sokfelé 40% alá csökken. A hőmérsékletben jelentős változás nem valószínű, csúcsértéke 30 fok körül, sokfelé kissé a fölött várható, szeptember első napjaiban jöhet majd markánsabb lehűlés. A hőösszeg növekedése intenzív lesz, a hónap végére az Alföld jelentős részén már meghaladja az 1400 foknapot is.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. augusztus 26.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2019. augusztus 25-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. augusztus 15-én (%)

3. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. augusztus 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)

4. ábra
A műholdas NDVI vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól (részletes magyarázat a szövegben)

5. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. augusztus 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. augusztus 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. augusztus 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. augusztus 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. augusztus 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)