Száraz, meleg idő segíti a kalászosok érését és a meginduló aratást

Június 16. és 24. között zivataros, felhőszakadásos időjárás volt jellemző hazánkban. Minden nap voltak az országban kisebb-nagyobb kiterjedésű zivatarrendszerek, melyekből országszerte igen komoly mennyiségű csapadék hullott (1. ábra). A záporos csapadékra jellemzően rendkívül nagy volt a különbség a területi és időbeli eloszlásban, így hatalmas különbségek alakultak ki az országban. Sokfelé súlyos károkat okozó felhőszakadás és villámárvíz alakult ki, máshol pedig csak egy-két csepp hullott. Végül azonban a sokáig kimaradó északnyugati országrész és Fejér megye is megázott. A hirtelen lezúdult eső sokfelé nem tudott kellően beszivárogni a talajba, a lejtős területekről nagy mennyiség lefolyt. Azért az országban jellemzően több hullámban és több napon is érkezett a csapadék, így jelentős része mégiscsak jól hasznosult. A 90 napos csapadékösszeg mintegy 40-120 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál, azzal együtt is, hogy a 90 napba az aszályos április is beleesik (2. ábra). Keddtől megszűntek a zivatarok, forró levegő érkezett fölénk, 26-án a maximumok már országszerte 35 Celsius fok körül alakultak (3. ábra). A talaj felszíne így sokat szikkadt, de a fölső 100 cm-es réteg nedvességtartalma az ország döntő részén kifejezetten kedvező, többfelé teljesen telített (4. ábra).

Az őszi vetésű kalászos növények és az őszi káposztarepce az érés fenológiai fázisában van. A napraforgó és a kukorica fejlődése a meleg, nedves időben nagyon gyors, optimálisak az körülmények. A mostanában érő egyes gyümölcsfajtákra, de a gyomok és a kártevők számára is ideális ez az időjárás. A kalászosokra innentől kezdve egészen a betakarítás végéig meleg, száraz idő lenne az ideális, melyre - legalábbis az előttünk álló 8-10 nap során - minden esély meg is van, kedvezőek tehát a kilátások. Péter-Pál napja általában az aratás kezdetét jelenti, idén a hűvösebb, esős május miatt ez többfelé kicsit csúszik. Helyenként azonban már lassan indulnak a kombájnok az őszi árpában.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 540 és 650 foknap között, igen intenzív növekedésben vannak az országban (5. ábra). Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől csökkenő mértékben, de még mindig jelentősen, mintegy 150-200 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlagtól való korábbi elmaradás azonban az országban megszűnt, sőt már 30-70 foknapos többlet is kialakult, északkeleten vannak a magasabb értékek. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt. Mivel sok növénynél kulcsfontosságú a májusi hőmérséklet, mely hónap az idén hűvösebb volt az átlagosnál, az akkori fejlődésbeli lemaradás az egész szezonon végighúzódhat.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a június első felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke a maximumhoz közeli ebben az időszakban. Ahogy az erről szóló, vegetációs indexek idősorát vizsgáló tanulmányunkban részletesen bemutattuk, az NDVI index országosan, a szántóföldi kultúrák átlagában és az erdőkben is május legvégén, június legelején éri el a maximumát. A nyár során lassú csökkenés a jellemző (az egyes szántóföldi kultúráknál külön-külön jelentős különbségek vannak). A zöld tömeg mennyiségében ebben az évben főleg a Dunántúlon ez a csökkenés már elkezdődött, míg az Alföld déli részén további az emelkedés. Ez talán annak köszönhető, hogy arrafelé nagy a kukorica és a napraforgó vetésterülete, melyek ebben az időszakban rohamosan fejlődnek. Az anomália térképen az Alföldön jelentős pozitív eltérést látunk (6. ábra), azaz kifejezetten jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, mely mindenképpen jó hír. Másfelé az országban átlag körüli értékeket találunk. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be az ország két átellenes területére, a Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is. Ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. Ahogy az ábrákon is látszik, ez a délnyugati országrészre csak kisebb intenzitással volt jellemző az ország többi részéhez képest. A későbbi esők a növények fejlődésbeli elmaradását már nem tudták korrigálni, de sokat segítettek. A hőmérséklettel nincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár. Bár a májusi hűvösebb, esősebb idő miatt az érés késében van a szokásos időponthoz képest, ez talán nem akkora probléma. A búza számára ugyanis a virágzás és a szemfejlődés időszakában nem ideális a nagy meleg, mert akkor ez a fenológiai fázis lerövidül, ami a termésmennyiség rovására megy.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd júniusban ismét visszacsökkent a talajnedvesség. Az elmúlt hét bőséges csapadékából mindkét térség szűkebb környezete kisebb mennyiségben részesült, ahogy a csapadékeloszlás térképén láthattuk. Ezzel együtt Békéscsaba térségében jelenleg is optimális a talajnedvesség, a kukorica szépen fejlődik. Győr környéke azonban ettől szárazabb, bár egyelőre gond nincs, de a talajnedvesség közelíti a kritikus szintet. Az általában nedveseb északnyugati országrészben idén 100 mm-rel kevesebb csapadék hullott Békéscsabához képest április óta! A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító keleti országrészben is fázott a növény. Júniusban már ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet, egyelőre jók a terméskilátások.

A következő napokban alapvetően száraz időre számíthatunk. Bár ma (csütörtökön) egy súroló hidegfront hatására elszórtan kialakulhatnak akár hevesebb zivatarok, területi átlagban azonban számottevő csapadék a jövő hét közepéig, végig nem valószínű. Erős lesz a párolgás, a talaj vízkészlete 15-25 mm-rel is csökkenhet egy hét alatt. A hosszú nappalok, a kevés felhő miatt sok lesz a növények számára fontos napsütés. Péntekre mérséklődik a hőség, de már vasárnaptól ismét 30 fok fölötti maximumok várhatók. A jövő hét közepén enyhülhet átmenetileg a forróság. Egy derült napon egyébként ilyentájt a hőmérséklet 16 óra körül tetőzik. A hőösszeg intenzíven fog gyűlni, a 10 fokos bázissal számolt egy hét alatt mintegy 100 foknapot emelkedik, a jövő hét végére keleten már 750 foknap fölé emelkedik. Alapvetően száraz levegő érkezik fölénk, így a páratartalom a nappali órákban alacsonyan alakul, a legmelegebb órákban országszerte 40, egyes napokon 30 % alá csökken. Ez a gombás megbetegedések számára nem lesz kedvező. Főleg pénteken várható szeles idő, de a jövő hét elején is gyakran megélénkül a légmozgás a nappali órákban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. június 27.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2019. június 24-ig (mm)

2. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. június 26-ig (mm)

3. ábra
Napi maximumhőmérséklet 2019. június 26-án (Celsius fok)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 100 cm-es rétegében 2019. június 26-án (%)

5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. június 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Az NDVI műholdas méréseken alapuló vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. június 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. június 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. június 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. június 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)