Februárban a legtöbb
csapadék a délnyugati országrészben hullott: 25-35 mm, míg az Alföld közepén helyenként az 5 mm-t sem érte el. Ez havi szinten 15-25 mm-es csapadékhiányt jelent szerte az országban. A téli csapadékösszeg pedig többnyire 20-60 mm-rel maradt el a szokásos értéktől (
1. ábra).
A február 2-4, míg a tél összességében mintegy 1-2 Celsius fokkal
enyhébb volt az átlagosnál. A -20 fokot sehol nem érte el a téli legalacsonyabb hőmérséklet az országban (csak néhány havas napon fordult elő ilyen hideg), sőt a Dunántúl nagyobb részén még a -10-et sem! Ez utóbbira az elmúlt öt évben nem volt példa.
Az elmúlt héten végig száraz időjárás volt a jellemző az országban, csak a hét végén Sopron környékén hullott számottevő csapadék (
2. ábra). A maximum hőmérsékletek többnyire 10 fok fölött, a Dunántúlon több napon is 15 fok fölött alakultak. Csütörtökön volt a legmelegebb idő, ekkor országos napi hőmérsékleti
rekord is megdőlt. A hét első felében még sokfelé volt gyenge fagy, sőt még a melegrekordot hozó csütörtökön is, így helyenként a 25 fokot is elérte a napi hőingás. Szombat reggelre ismét többfelé gyengén fagyott.
A
talaj felső rétegei szikkadtak (
3. ábra), a legfölső néhány centiméter a bevetetlen szántókon többfelé egyenesen száraz. Ez annyiban jó, hogy a
talajra rá lehet menni gépekkel, de a szeles időben a szél a fölső rétegeket föl is kaphatja. Az őszi vetéseknek a tavalyi állapothoz képest nem kell vízborítottsággal (2018-ban ilyentájt sokfelé volt belvíz) küzdeniük, gyökerük nedves rétegbe ér, egyelőre nincsen probléma. Az viszont már jóval nagyobb gond lehet hosszabb távon, hogy a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni nedvességgel a tél során (
4. ábra), és bár a tavasz még lehet csapadékos, de egyelőre a következő 10 nap során sem várható nagyobb, országos csapadék. A talaj hőmérséklete 5 cm-es mélységben többnyire 4 és 7 Celsius fok között alakul.
Egyre több kora tavaszi növényünknél kezdődik el a
vegetációs időszak: virágzik többek között a mogyoró, az éger, de a som virágrügyei is megpattantak. A 10 Celsius fok fölötti hőmérsékleteken az őszi vetések is fejlődésnek indulnak, ez a kalászosokra kifejezetten rá is fér, hiszen ősszel nem volt rájuk kedvező időjárás, nem tudtak kellőképpen megerősödni. A száraz, szeles időben ilyenkor gyakoriak a vegetációs
tüzek, elsősorban az elhanyagolt területeken az előző évben felhalmozódott és a tél végére kiszáradt növényzet kap könnyen lángra. A következő napokban ezekhez a tüzekhez az időjárási feltételek továbbra is nagyrészt adottak lesznek.
A nappalok rohamosan hosszabbodnak, a következő egy hét során összességében 24 percet.
A héten marad az ilyenkor megszokottnál melegebb, gyakran szeles, tavaszi idő kevés csapadékkal. Bár több időjárási front is áthalad fölöttünk vagy súrolja térségünket, nagyobb mennyiségű eső ezen a héten sem valószínű. A legnagyobb területre kiterjedő csapadékra keddre virradóan van esély: ekkor a déli, délnyugati országrészben 2-5 mm is eshet, a hét további részében inkább csak szórványosan előforduló gyenge esőkre, záporokra lehet számítani. Összességében a heti csapadékösszeg az ország túlnyomó részén 10 mm alatt marad. Továbbra is gyakran lesz szeles az idő. Hétfőn, kedden, csütörtökön és vasárnap ismét sokfelé erősödik meg a hét első felében még nyugati, majd később déli, délnyugati szél. Az éjszakák többnyire fagymentesen alakulnak, szerdán hajnalban várható gyenge fagy északon és a nyugati határszélen. A maximumok is 10 fok fölött, csütörtökön és pénteken jellemzően 15 fok fölött várhatók, így a napi középhőmérséklet is minden nap meghaladja az 5 fokot. A talaj hőmérséklete 5 cm mélyen körülbelül 2 fokkal melegszik a hét eleji értékekhez képest. A hosszabb távú előrejelzések szerint azonban a jövő héten megtorpan a melegedés, és valamelyest visszaesik a hőmérséklet.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Készült: 2019. március 4.
1. ábra: Az elmúlt 90 nap (2019. február 28-ig) csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm)
2. ábra: 7 napos csapadékösszeg 2019. március 3-ig (mm)
3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj fölső 20 cm-es rétegében 2019. március 3-án (%)
4. ábra: A talaj fölső 1 m-es rétegében ennyi nedvesség hiányzik a telítésig 2019. március 3-án (mm)
