HungaroMet: 2018. augusztus 2. 14:54
A fülledtség csökken, de a meleg marad
Folytatódik az érési folyamatokat tovább gyorsító, immár tartósan az átlagosnál melegebb időjárás. A csapadékhajlam azonban csökken a hétvégén, és péntektől egyre kevesebb helyen kell záporokra, zivatarokra számítani, ami kedvezően hat a növényeket támadó gombás megbetegedések elleni védekezésben.
Az elmúlt napokban sokfelé öntözte többször is zápor, zivatar a talajt. A legtöbb helyen egy-egy alkalommal nem nagy mennyiség esett, de néhol előfordultak felhőszakadások is akár 50 mm-t is meghaladó csapadékmennyiséggel. A Debrecen és Nyíregyháza közötti területen és a Kisalföld egyes tájain továbbra is szárazság van. A július a Dunántúl középső és déli részén, valamint az Alföld déli felén és a Bükk térségében az átlagosnál csapadékosabb, az ország északkeleti harmadán és a Dunántúl északi részén viszont szárazabb volt. Ez utóbbi területeken többfelé enyhe, néhol közepes aszály jelei mutatkoznak, száraz, repedezett a talaj, és a nagyobb mélységekben is vízhiány van. Ezzel szemben főként a Dunántúl keleti részén illetve a Dél-Alföldön igen nedves, a felszínen sáros a talaj. A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével mindenütt 30 fok fölött alakult, de nagyobb területen nem érte el a 35 fokot.
A kukorica zömében a tejesérés, néhol már a viaszérés, a napraforgó pedig az érés kezdete, illetve a citromérés fenológiai fázisában jár. A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok. A jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek, puhulnak a bogyók, nagyon korai szüret várható. Az almánál és a csonthéjas gyümölcsöknél is felgyorsultak az érés, de a fülledt, csapadékos idő több betegségnek is kedvezett.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1050 és 1200 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során gyűlt össze, azóta számottevően nem növekedett.
A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen csökkent a sárga területek kiterjedése, lelassult a vegetáció mennyiségének csökkenése. Az anomália térkép pedig a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a sokfelé csapadékos időjárásnak. A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják.
A következő napokban több lesz a napsütés, és bár a hőmérséklet nem változik számottevően, de csökken a fülledtség, a hétvégén szárazabb légtömegek áramlanak térségünkbe. A leginkább napos, száraz idő igen magas UV sugárzással szombaton valószínű, de a jövő hét közepéig a többi napon is csak szórványosan lehetnek záporok, zivatarok. A levegő páratartalma csökken, a legmelegebb órákban a relatív nedvesség az ország nagy területein csökken 40% alá. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak helyenként élénkül meg napközben a szél. A hőmérséklet nem változik számottevően, marad a kánikula, legfeljebb hétfőn enyhül átmenetileg egy-két fokkal a meleg.
Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Készült: 2018. augusztus 2.
1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza
2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár