Az átlagosnál jóval nagyobb a növényi zöld tömeg

A műholdas méréseken alapuló vegetációs index térképünk szerint a növényi zöld tömeg mennyisége jóval az átlagos érték fölött alakul, köszönhetően az elmúlt csapadékos időszaknak. A következő napokban nagy területre kiterjedő nagyobb eső nem valószínű, bár kisebb foltokban záporok, zivatarok csaknem minden nap előfordulhatnak itt-ott az országban. A számítások szerint egy hosszabban tartó szárazabb, és stabilan meleg időszak elején vagyunk.

Az előző hét végi, hétfői zivataros idő után keddtől már szárazabbra fordult az idő. Bár néhol továbbra is előfordultak zivatarok, de ez a korábbinál már jóval kisebb térséget érintett. Az elmúlt egy hét során sokfelé igen kiadós csapadék hullott az országban, mely többfelé a 30 mm-t is meghaladta (néhol felhőszakadás is előfordult). Helyenként azonban (főleg északnyugaton és északkeleten) szinte semmi eső nem esett. Jelentősebb csapadékhiány ezeken a részeken van: főleg Győr, Székesfehérvár-Budapest, Tokaj-Nyíregyháza-Debrecen és Szolnok térségében. Ennek megfelelően a talaj nedvességi állapotában is nagy különbségek vannak: az előbbi területeken meglehetősen száraz a talaj, míg az ország nagyobb részén megázott a föld, és bőven van nedvesség. Keddtől országszerte nyári meleg volt, többnyire 30 fok körül alakultak a napi maximumok, de forró nap (Tmax>35 Celsius fok) ebben az évben még nem fordult elő.

A kukorica zömében a szemfejlődés, a napraforgó pedig a magképződés fenológiai fázisában jár és a jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek a bogyók, nagyon korai szüret várható.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 950 és 1130 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, így növényeink fenológiai fázisai is több hetes előnyben vannak. A hőösszeg többlete a meleg április és május során gyűlt össze.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen csökkent a sárga területek kiterjedése, lelassult a vegetáció mennyiségének csökkenése. Az anomália térkép pedig a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a viszonylag csapadékos időjárásnak. A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják.

Az előttünk álló napokban (jövő hét szerdáig előretekintve) folytatódik a nyári idő: a hőmérsékleti maximumok 30 Celsius fok körül, sokfelé kissé a fölött alakulnak majd. A legmelegebbnek a kedd és a szerda ígérkezik. Forró nap (Tmax>35 fok) is előfordulhat, azonban nagy területen továbbra sem valószínű. Pénteken a déli részeken többfelé, szombattól elszórtan várható délutánonként, esténként zápor, zivatar. A jövő hét szerdáig várható összcsapadék területi átlagban jellemzően 10 mm alatt marad, csak a délnyugati országrészben lehet ettől több. A levegő páratartalma napközben 50%, vasárnaptól szerdáig többfelé 35% alá csökken, ez a gombás megbetegedések terjedését korlátozza. Főleg vasárnap és hétfőn várható szeles idő: az északias szél gyakran és nagy területen megerősödik, mely a permetezési munkákat megakadályozza. Zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is kialakulhatnak majd.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. július 26.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár