A hétvégétől már száraz idő segíti az aratást

A hétvégén és a hét első napjaiban csak elszórtan, főként északkeleten és a Nyugat-Dunántúlon fordultak elő záporok, zivatarok, melyekből csak kevés helyen hullott számottevő mennyiségű csapadék. Szerdán kelet felől érkezett az eső, és csütörtök reggelig az ország jelentős részén hullott 5 és 10 mm közötti mennyiség, de a Dunántúl északi felén és északkeleten többfelé ennél is több esett. Ezeken a területeken sokfelé sáros a talaj felszíne, de 20 cm-es mélység alatt is bőséggel van nedvesség. Az Alföldön és a Dunántúl keleti részén kevésbé nedves a talaj, különösen a 20-50 cm-es rétegben mutatkozik vízhiány, de összességében ezeken a területeken is jónak mondható a talajok vízellátottsága.

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa és a repce aratása mellett többfelé az őszi búza betakarítása is elkezdődött. A kukorica és a napraforgó egyaránt egyre többfelé virágzik. Erdeinkben sok a vadon termő gomba. A termésérésben lévő kultúrákat a csapadékos időjárás már károsan érinti, sok a megdőlt állomány. Az esős, viharos idő károkat, terméscsökkenést és minőségromlást okoz. Ugyanakkor a kukorica és a napraforgó nagyon meghálálja az esőt, igen intenzív volt a növekedés illetve a fejlődés az elmúlt időszakban. A kukoricának a címerhányástól a szemfejlődésig van a legnagyobb vízigénye, míg a napraforgónak a virágzás idején. Idén ezek a fenológiai fázisok az átlagosnál hamarabb következtek be.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térképen az egyre több sárga és vörös szín azt mutatja, hogy az őszi búza és a repce a termésérés fázisában jár, már nincs zöld tömege. Ugyanakkor zöld színek jelzik a kukorica és a napraforgó táblákon az intenzív zöld tömeg növekedését. Az anomália térkép alapján, a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya, ahol nem, ott éppen az említett szántóföldi kultúrák idő előtti érése okozza a színes foltokat.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 700 és 780 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között.  A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, bár június utolsó harmadának az átlagosnál hűvösebb időjárása lassította a hőösszeg növekedést. Július elejére az idei értékek közelebb kerülnek a tavalyi illetve az átlagos értékekhez, vagyis valamelyest apad a meleg április és május során szerzett előny.

Az előttünk álló időszakban még csütörtökön és pénteken kell több felhőre, és sokfelé esőre, záporokra, zivatarokra, néhol felhőszakadásra számítani. Péntek estig területi átlagban 5-20 mm közötti csapadék valószínű, ezúttal délnyugaton várható a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség. Szombattól jelentősen csökken a csapadékhajlam, a több órás napsütés mellett a hétvégén csak elszórtan lehet egy-egy zápor, a jövő hét első napjaiban pedig országszerte száraz időre van kilátás. A jelenlegi számítások szerint a csapadék miatt nem kell siettetni az aratást, mert a jövő hét egészében száraz idő valószínű, a hét közepén lehet délnyugaton nem nagy mennyiségű eső, zápor.
A jövő hét elejéig marad a mérsékelten meleg idő, vasárnap átmenetileg csak 20 fok körüli maximumhőmérséklettel, majd keddtől erőteljes melegedés kezdődik, és a jövő hét közepére az Alföldön ismét 30 fok körül alakul a legmelegebb órák hőmérséklete.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. június 28.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár