Mindennapi életünkben nem is gondolunk rá, nem is érzékeljük, hogy a levegőnek van súlya, amely a vállainkat nyomja. Ez a légnyomás, amelynek változása viszont igen érezhetően hat több embertársunk testi-, lelki állapotára, egészségére. A légnyomást régies szóhasználattal légsúlymérővel mérjük - napjainkban légnyomásmérőnek, barométernek nevezzük. Az Országos Meteorológiai Szolgálat múzeumában igen gazdag barométer, és barográf gyűjtemény található.

A hőmérséklet mindenki számára „húsba vágó”, saját bőrünkön érezhetjük a kemény téli fagyokat, a perzselő nyári hőséget, de természetesen a kellemes tavaszi, balzsamos levegőt is. De hogyan is mérhetjük meg a hőmérsékletet, mi ennek a fizikai alapja akár a levegőről, a talajról vagy az emberi testről van szó. A kezdetek évszázadokra nyúlnak vissza, röviden erről szól következő kisfilmünk.

Üveggömb …, a jósnő eszköze? Nem, ez a napfénytartammérő. Legtöbbünk gyermekkori emléke, hogy nagyítóval gyűjtöttünk össze napsugarakat – a hatás ismerős. Ez a napfénytartammérő működési elve. A speciális üvegből készült gömb az égbolt minden irányából képes összegyűjteni a beeső napsugarakat, és a mögötte lévő fémhéjban elhelyezett idő beosztású papírszalagot kiégeti, így kiszámítható a napos órák száma.

Egyéb műszereink az égbolt sugárzás mérésére is alkalmasak. Ezek író műszerek, gráfok, melyek papírszalagra rajzolják a mérés eredményeit.

Vajon mik az építőkövei (alapkövei) az időjárás megfigyelésének és az előrejelzésnek, mi az, ami elengedhetetlenül fontos például az un numerikus modellek futtatásához. A mért meteorológiai adatok, melyeket a legkülönfélébb mérőrendszerek segítségével regisztrálnak, nem csak hazánkban, hanem szerte a világon. Most ezekkel a mérőhálózatokkal ismerkedhetünk meg, melyek egy része már automatikusan, emberi beavatkozás nélkül működik, másrészt pedig fél-automatikusan, hiszen az emberi szem és a tudás sok esetben még ma sem pótolható műszerekkel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtára tudományos és nyilvános szakkönyvtár. Feladata, hogy gyűjtse és megőrizze a magyar nyelvű és – anyagi lehetőségektől függően – a külföldi szakirodalmat, melyet az olvasók rendelkezésére bocsájt. A könyvtár állománya három fő részből áll: könyvek, periodikák és adatos anyagok.

A médiameteorológia a különböző kommunikációs csatornákon keresztül történő meteorológiai információk terjesztése, a terjesztés gyakorlati tevékenysége és az ehhez szükséges elméleti tudás (meteorológiai és kommunikációs) összessége. Így a médiameteorológia a meteorológia egy speciális területévé vált. Médiameteorológus az a szakember, aki meteorológiai információkat közöl a médián keresztül. A médiameteorológia humán eszközei a leírt szöveg, az élő beszéd és a képi megjelenítés.