HungaroMet: 2015. április 23. 16:31
Átállás az 1981–2010-es éghajlati normálra
 |
Egy-egy terület éghajlati sajátosságait - a nemzetközi irányvonalaknak megfelelően - 30 éves időszakok alapján jellemezzük, melyet éghajlati normálnak nevezünk. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy az egyes évek adott esetben kiugró értékei a statisztikát ne torzítsák, ugyanakkor sűrű fennállásuk esetén az éghajlatot meghatározó tényezők részévé váljanak. Az éghajlati normál felhasználásával készítünk összevetést az aktuálisan lezárult hónapokról, és segítségével határozzuk meg a hazánk területén, illetve az egyes településeken megszokottnak mondható éghajlati jellemzőket. |
2015. április 23-ával átállunk az eddig használt 1971–2000-es átlagról az 1981–2010-es normál használatára: éghajlati visszatekintőket 2015. január 1-ig visszamenőlegesen módosítottuk, emellett honlapunk egyéb éghajlati tartalmait is folyamatosan frissítjük. Tízévente célszerű a mérések és megfigyelések utókövetése az éghajlati normál tekintetében, az adott terület aktuális éghajlatának pontos meghatározásához ez szolgáltatja a legmegfelelőbb eszközt. Természetesen éghajlatváltozási statisztikák készítéséhez továbbra is hosszabb idősorokat vizsgálunk. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok eltéréseit a két normál időszakra vonatkozóan az alábbiakban mutatjuk be.
Hőmérséklet
A harmincéves periódusok átlagaként előálló éves menetek 1. ábrán láthatók. A két normál időszak hónapjainak sorrendjében nem történt változás: az 1971–2000-es átlaghoz hasonlóan az 1981–2010-es átlag szerint is a július a legmelegebb hónap hazánkban, melyet az augusztus, majd a június és a május követ. Szeptember, április, október és március a sor közepén helyezkednek el, utánuk következnek a leghidegebb hónapok: november, február, december és végül a január.
1. ábra
A havi középhőmérsékletek országos átlagai az 1981–2010 és az 1971–2000 normál időszakokban
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A két normál időszak átlagértékei közötti anomáliákat 2. ábrán részletezzük. Országos viszonylatban mindössze két hónap, a február és a december átlagértékei bizonyultak alacsonyabbnak a korábbi normálnál, ezeken kívül rendre magasabb értékeket kaptunk eredményül. A legnagyobb melegedést júliusban figyelhetjük meg, itt a két normál időszak közötti eltérés +0,73 °C. A második legnagyobb anomália áprilishoz köthető (+0,63 °C), a harmadik pedig az augusztus (+0,58 °C). Az éves országos, átlagos melegedés a két normál időszak között +0,32 °C.
2. ábra
Az 1981–2010 és az 1971–2000 normál értékek közötti eltérés az országos átlagos havi középhőmérsékletekben
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az anomália területi eloszlását 3. ábra mutatja be, bár a különbség nem jelentős. Látható, hogy a legnagyobb mértékű melegedés az ország ÉNy-i részében jelentkezett, itt +0,36 °C feletti különbségek alakultak ki. ÉK-en és D-en valamelyest lassabb volt a melegedés, ugyanakkor itt is +0,31 °C körüli eltérések figyelhetők meg az egyes területekre jellemző két normál időszak között.
3. ábra
Az átlagos éves középhőmérséklet 1981–2010 és 1971–2000 normál időszakok közötti különbségének területi eloszlása
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Csapadék
A középhőmérsékletekkel ellentétben az országos átlagos havi csapadékösszegek éves menetében már történtek változások (4. ábra). Az 1971–2000-es átlag alapján a legszárazabb hónapunk a február, az új, 1981–2010-es normál szerint viszont januárban hullik a legkevesebb csapadék hazánk területén (mely az 1971-2000-es normál szerint mindössze a 3. legszárazabb hónap volt). Helyet cserélt még a december és az április (7. és 8.), valamint a szeptember és a november (5. és 6.). Az új sorrend tehát: június, július, május, augusztus, szeptember, november, december, április, október, március, február, január.
4. ábra
A havi csapadékösszegek országos átlagai az 1981–2010 és az 1971–2000 normál időszakokban
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
5. ábra
Az 1981–2010-es átlagos havi csapadékösszegek az 1971–2000-es összegek százalékában
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A két harmincéves periódus eltéréseit 5. ábra szemlélteti. Az anomália értéke öt hónapban negatív és hét hónapban pozitív. Szárazabbá vált az április, az október, a november, a június és valamelyest a július. A legjelentősebb többlet szeptembernél látható (+14,5%), de több mint 10%-os növekedés volt tapasztalható februárban és márciusban is. A teljes évet tekintve a két harmincéves periódus közötti eltérés országos átlagban +3,2%.
6. ábra
Az 1981–2010-es és az 1971–2000-es átlagos évi csapadékösszegek arányának területi eloszlása
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
6. ábra tanúsága szerint három területen csökkent az éves átlagos csapadékösszeg normál értéke: Budapesten és környékén, Dombóvár környezetében és a nyugati országrészben Zalaegerszeg, Hévíz és Körmend környékén. Az ország keleti felében láthatóak a legnagyobb pozitív anomáliák.
