2023. március 20., hétfő 22 óra 24 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. A dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.

A történelemkönyvek külön fejezetként tárgyalják a népek tavaszának budapesti eseményeit, hogyan lett egy maroknyi, lelkes, értelmiségi fiatal reformköveteléseiből egy győztes, hatalmas tömeget megmozgató, polgári átalakulást kivívó forradalom. A levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra, sőt gr. Széchenyi István tréfásan esernyő forradalomnak is nevezte az eseményt. Vajon maradtak-e hiteles feljegyzések, melyekben nemcsak e jeles nap történelmi, hanem időjárási eseményeit is pontosan lehet rekonstruálni?
A rövid válasz: igen.

2023. január 1-től az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) és a Szövetségi Földtani Intézet (GBA) egyesült és közös intézményi keretek között, új néven GeoSphere Austria folytatják munkájukat.

Látványos égi jelenségnek lehettek tanúi a napokban az esti eget kémlelők: napnyugtát követően a Hold, a Vénusz és a Jupiter álltak egy vonal mentén, közel egymáshoz.

Elkészült az EUMETSAT 2022-es év időjárását bemutató, igazán látványos, tízperces időjárási kisfilmje, amin EUMETSAT képzési menedzsere kommentálja, hogy pontosan mi is látható az űrből. A vizualizáció az EUMETSAT, az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA), a Kínai Meteorológiai Hivatal (CMA) és a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) geostacionárius műholdjainak képeit tartalmazza.

A rendkívüli hideg ellenére, február 10-én pénteken megdőlt az eddigi napenergia-termelési csúcs, szokásosan a déli órákban 1953 MW értékkel. Ez 94 MW-tal volt magasabb, mint a korábbi országos rekord, amit tavaly július 13-án regisztrált a MAVIR. Érdekesség, hogy akkor 24 Celsius fokos volt a napi átlaghőmérséklet, most az új csúcs idején -2,4 Celsius fok.

Az előrejelzéseknek megfelelően február 4-én, szombat reggel megérkezett a térségünkbe az a ciklon, amelynek legintenzívebb áramlási rendszere a Dunántúl fölött alakult ki. Az ilyen tipikus – de szerencsére nem túl gyakori – időjárási helyzetben a Bakony és a Balaton térségét sújtja legjobban a szélvihar.

Január utolsó napjaiban egy több napon át tartó erősen szeles időszak kezdődött a Balatonnál. A január 30-i  napnyugta ezúttal megerősítette a népi jóslást; szeles napok előtt vörös az ég alja.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körű megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.