Történelmi hurrikán a Zöld-foki szigeteken

Hérincs Dávid meteorológus hallgató

Az Atlanti-óceánon augusztus közepéig mindössze három közepes trópusi vihar alakult ki a 2015-ös hurrikánszezonban, ezek közül kettő ráadásul korábbi mérsékelt övi ciklonok hidegfrontjáról leszakadó sekély ciklonális mezőből fejlődött ki a szubtrópusi övezetben, az Egyesült Államok keleti partvidékének közelében. Mindez ugyanakkor megfelelt az előzetes várakozásoknak, melyek az átlagosnál visszafogottabb hurrikánszezont prognosztizáltak. Ez pedig a már több hónapja fennálló, közepes erősségű El Nino-nak köszönhető, mely jelenség az atlanti hurrikánokra kedvezőtlen hatással bír. Ilyenkor ugyanis a passzátszelek a nyári időszakban nem gyengülnek le olyan nagy mértékben, mint általában. Ez két negatív hatást is magában hordoz. Egyrészt, erősebb szél miatt a trópusi területek felett jelentős marad a szélnyírás, mely kedvezőtlenül hat a trópusi ciklonok fejlődésére. Másrészt, az erős passzátszelek pedig gyakran juttatnak száraz légtömeget az óceán fölé a Szahara felől, olykor akár jelentős mennyiségű homokkal.

Az év első hurrikánjára így augusztus végéig kellett várni. A Danny nevű ciklon már a hagyományos módon, egy Közép-Afrikából érkező zivatarrendszerből (úgynevezett trópusi hullámból) fejlődött ki augusztus 18-án, és két nappal később fejlődött hurrikánná, majd 21-én rövid időre a 3-as kategóriát is elérte, 185 km/h-s átlagszéllel és 974 hPa-os központi légnyomással. A ciklon különlegességét az adta, hogy a 15. szélességi körtől délre erősödött meg, ahol az utóbbi években nem volt példa hurrikán kialakulására. Danny szerencséje a kis, mindössze 300–350 km-es átmérőjű méretében rejlett (1. ábra), melynek köszönhetően a tőle északra lévő száraz levegő és nagyobb szélnyírás nem volt rá hatással ezen a két napon. 22-étől kezdve azonban már igen, így 24-én, a Kis-Antillákat elérve fel is oszlott a ciklon. A Danny mögött érkező újabb ciklonnak, melyet Erikára kereszteltek, már a kezdettől fogva északabbra haladt, folyamatosan kitéve magát a száraz levegő és a nagy szélnyírás hatásának. Így, bár egészen Kubáig eljutott, mindössze közepes trópusi viharrá tudott erősödni. A kiadós csapadék által azonban jelentős károkat okozott az Antillák szigetein.

1 ábra
A Danny hurrikán legerősebb állapotában, 2015. augusztus 21-én 13:15 UTC-kor [1]

A déli szélességek mellett általában még egy kedvező térség található a trópusi óceánon, a Nyugat-Afrika és a Zöld-foki szigetek között. Mivel ilyenkor ebben a térségben található a trópusi összeáramlási zóna, Afrika pedig szélárnyékot biztosít a passzátszelek elől, továbbá a legtöbb trópusi hullám itt hagyja el a kontinenst, így itt mindig kellően páradús és labilis légtömeg áll rendelkezésre. Az erős szubtrópusi anticiklon miatt a legtöbb trópusi hullám viszont egyenesen nyugat felé halad, gyorsan elérve a szárazabb, nagyobb szélnyírású területet.

Időként ugyanakkor előfordul, hogy a szubtrópusi ciklon legyengül, és így a trópusi ciklonok északnyugat felé tudnak fordulni. Ez történt az Erika trópusi vihar mögött érkező trópusi hullám esetében, mely így történelmi eseményként a Zöld-foki szigeteken haladt keresztül, már hurrikánként.

A trópusi hullám augusztus 29-én hagyta el Afrikát, és már ekkor igen szervezett struktúrával rendelkezett. A nyugati oldalán egy hosszan elnyúló spirális felhőkar alakult ki zivatarokkal, a központját pedig szinte teljesen körülvették a zivatarok (2. ábra).

2. ábra
A későbbi Fred hurrikánt kiváltó trópusi hullám Afrika partjainál 2015. augusztus 29-én 11:45 UTC-kor [1]

Augusztus 30-ára virradóan már zárt örvénylést alakított ki a rendszer, így trópusi depresszióvá, majd néhány órával később trópusi viharrá nyilvánították. Ekkor kapta meg egyúttal a Fred nevet. A trópusi ciklon napközben tovább növelte erejét, és mind szervezettebb lett a struktúrája is. Ezúttal már minden oldalon kifejlődött a spirális karokba rendeződő zivatarfelhőzet. Látható volt továbbá, hogy a ciklon délnyugat felől magába forgatta a trópusi összeáramlási zónát is, mely biztosította számára a nedves, labilis levegő utánpótlását (3. ábra).

3.ábra
Fred trópusi viharként Nyugat-Afrika és a Zöld-foki szigetek között 2015. augusztus 30-án 14:45 UTC-kor [1]

Fred augusztus 31-én reggel elérte az 1-es kategóriájú hurrikán fokozatot, még éppen azelőtt, hogy megközelítette a Zöld-foki szigetek legkeletebbi tagjait. A ciklon északnyugati oldalán található felhőkar azonban már ezt megelőzően kiadós csapadékot okozott a szigeteken. A hurrikán délután érte el legnagyobb erősségét, a szigetország központi része felett elhelyezkedve. A becslések alapján ekkor 140 km/h-s átlagszél fújt benne, míg a központjában 986 hPa-ig csökkent a légnyomás. Fred azonban ekkorra jóval kompaktabb, kisebb ciklon lett, a központi, vastag zivatarfelhőzete csupán kb. 300 km-es átmérőjű volt - összehasonlításul, a nagyobb hurrikánok átmérője több 1000 km is lehe). Ennek köszönhetően az erős szelek csak kis területre terjedtek ki. Fred kapcsolata a trópusi összeáramlási zónával még ekkor is fellelhető volt, bár az már kezdett leszakadni az áramlási rendszeréről (4. ábra). A trópusi ciklon kapcsolata az összeáramlási zónával jól nyomon követhető a 30-ai és 31-ei látható tartományú műholdkép-animáción is:

4. ábra
A Fred hurrikán a Zöld-foki szigetek felett 2015. augusztus 31-én 14:45 UTC-kor [1]

Fred szeptember 1-jére leszakadt a trópusi összeáramlási zónáról, illetve tovább haladva északnyugat felé egyúttal elérte a passzátszelek területét, ahol szárazabb levegő és nagyobb szélnyírás fogadta. Emiatt gyorsan szervezetlenebb lett a struktúrája, és a szélnyírás miatt a zivatarfelhőzet az északi oldalára koncentrálódott (5. ábra). Így a szigeteket elhagyva, szeptember 1-jén vissza is fokozták a ciklont trópusi viharrá.

5. ábra
Fred trópusi viharrá gyengülve, távolodóban a Zöld-foki szigetektől 2015. szeptember 1-jén 11:45-kor [1]

Fred történelmi jelentőségét az adta, hogy ő volt az első trópusi ciklon az 1851-ben megkezdett rendszeres megfigyelések kezdete óta, mely már hurrikánként érte el a Zöld-foki szigeteket, és így is haladt végig rajtuk (6. ábra). Mindemellett ő volt a harmadik hurrikán, mely a szigetek közelében tevékenykedett, az 1892-es „HurricaneFive”, azaz 5-ös számú hurrikán és az 1961-es Debby hurrikán mögött (7. ábra). Itt jegyezzük meg, hogy akkoriban még nem nevezték el a trópusi ciklonokat, hanem kialakulásuk idején egy sorszámot kaptak.

6. ábra
A Fred hurrikán pályája 2015. augusztus 28. 06:00 UTC és 2015. szeptember 1. 12:00 UTC között,
6 óránkénti adatok alapján (szám és pöttyözött jel jelzi az adott napi 00.00 UTC-s adatpontot) [2]
A szimbólumok és színek jelentése:
háromszög – trópusi hullám, kör – trópusi ciklon, sötétzöld szín – trópusi depresszió erősség,
zöld szín – trópusi vihar erősség, sárga szín – 1-es kategóriájú hurrikán erősség

 
7. ábra
A Zöld-foki sziget környezetében megfigyelt hurrikánok Fred előtt [3]

Bár a szigeteken a hurrikán érkezésekor, augusztus 31-én reggel leállt a meteorológiai adatszolgáltatás, a károk alapján a szigeteken igen jelentős csapadék hullott, különösen annak tekintetében, hogy a szigeteken az éves átlagos csapadékmennyiség csupán 100–200 mm között van. Most több helyen közel ekkora mennyiségű eső zúdulhatott a szigetekre mindössze két nap alatt, így elsősorban ez okozta a legnagyobb károkat. Több város utcáit elárasztotta a víz, mely az épületek alacsonyabb részére is betört. Egyes helyeken közel egy emelet magasságig ért az árhullám. A szél általi károkozás főként kidöntött fákban, kettétört villanyoszlopokban mutatkozott meg, de a ciklonközpont közelében lakóházakban is kárt tett a szél.

Adatok: Nemzeti Hurrikánközpont (www.nhc.noaa.gov)

Képek forrása:

• [1] Naval Research Laboratory (www.nrlmry.navy.mil/TC)
• [2] Nemzeti Hurrikánközpont térképe (www.nhc.noaa.gov/tracking_charts)
• [3] Storm2k fórum (www.storm2k.org/phpbb2/viewforum)

Kapcsolódó oldal: Hurrikán - a természet pusztító hőerőgépe (Horváth Ákos)