Hőhullámok Magyarországon

Bokros Kinga és Lakatos Mónika

Térségünk klímaváltozásnak való kitettsége igen jelentős, mely megmutatkozik a hőhullámok számában, tartósságában és intenzitásában egyaránt. Ezen kiugróan meleg időjárási események kialakulásának megannyi oka ismert. Közrejátszanak a mediterrán, illetve trópusi területekről érkező, vagy éppen az erős, atlanti-óceáni eredetű, nagy kiterjedésű, lassú mozgású, s így tartós anticiklonokhoz kapcsoló leszálló meleg légtömegek, de fontos szerepe van a kisebb skálájú jelenségeknek is, mint az éjszakai magasszintű felhőzet, mely visszatartja a kisugrázott hőmennyiséget, s amely magával hozza a nagyobb mértékű nappali felmelegedést. Nem elhanyagolhatóak továbbbá az orografikus hatások, úgy mint hazánk éghajlatának egy fontos karakterisztikája, a medence-jelleg, melynek egyik következménye, hogy a térségünkbe érkező szelek a környező hegységeken átjutva főn jelleggel és alacsonyabb szélsebesség-értékekkel rendelkeznek. A kisebb szélsebesség, illetve a szélcsendes időjárási helyzetek pedig kedveznek a hőhullámok kialakulásának. Emellett hatással van a hőhullámok alakulására a talajnedvesség és a levegő relatív nedvessége is, ezen kívül a városi környezet beépítettsége, a városi hősziget hatás nagyban felerősíti ezen kiugróan meleg időszakokat.

A klímaváltozás hatására a nyári középhőmérséklet 1901-től csaknem 1,4 Celsius fokkal nőtt, a tavalyi 2021-es nyári középhőmérséklet 1,2 fokkal tért el a normál időszak átlagától. 2021 júniusa az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt, mindamellett a harmadik legmelegebb az emúlt júniusok sorában. Mindez nagyban hozzájárul az intenzívebb, hosszabb és gyakoribb hőhullámok megjelenéséhez országszerte. 2021 után 2022-ben is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt. Országos átlagban 22,1 °C a 2022-es június havi középhőmérséklet, ezzel országosan a harmadik legmelegebb 1901 óta, megelőzve 2021 júniusát. A hó végi hőhullám hatását fokozta az ország délkeleti részét sújtó erős aszály.

Hőhullámok a múlt század elejétől

A továbbiakban áttekintést nyújtunk a magyarországi hőhullámos eseményekről, kiugró hőségek múltbeli alakulásáról, megannyi hőhullámokhoz kötődő mérőszám és klíma-indexek bemutatásával, nagyobb hangsúlyt fektetve Budapest-belterület állomásra. Az állomási mutatók számolásához homogenizált (MASH) adatsort, az országos átlagok és a térképek származtatásához pedig homogenizált és interpolált (MISH) adatokat használtunk.

1. ábra
A hőhullámos napok éves számának országos átlaga 1901 és 2021 között

A legalább 25 Celsius fokos napi középhőmersékletű napokat hőhullámos napnak nevezzük. Az 1. ábra szemlélteti ezen napok éves összegeinek országos átlagát a 20. század elejétől egészen 2021-ig. Jól látszik a növekedés. 1901 óta több, mint 7 nappal nőtt a hőhullámos napok száma hazánkban lineáris trenddel becsülve. A legtöbb hőhullámos nap 2015-ben fordult elő, ekkor átlagosan 28 ilyen napot detektáltunk, kevéssel maradt el ettől 2012 és 2021, mely években sorra 24 és 21 hőhullámos nap fordult elő országos átlagban.

2. ábra
A hőhullámos napok számának változása 1981 és 2021
(a változás vizsgálata során lineáris trend feltételezésével éltünk)

Hasonlóképp az 1. ábrához, a 2. ábra is a hőhullámos napok jellemzésére szolgál, de egy rövidebb, 1981-ben kezdődő és 2021-ig tartó időszakra, valamint ezen az ábrán a területi jellemzőket is nyomon követhetjük. Az egész ország területén pozitív trend mutatkozik. Egyértelműen kirajzolódik a domborzat hatása, középhegységeinkben alacsonyabb hőmérsékleti értékek jellemzőek, így kevéssé növekedett a hőhullámos napok száma ezekben a régiókban. Az Északi-középhegységben 0 és 4 nap közötti, a Dunántúli-középhegységben 2-6 napos növekedés következett be. A legnagyobb mértékben a délkeleti országrészben, a Dél-Alföldön, a Kiskunság déli régiójában, a Duna középső és déli szakasza mentén (Baranyai-dombság, Sárköz), a Dunántúlon Sárréten, a Dunántúli-dombság egyes területein, és a Kisalföldön változott a hőhullámos napok száma. Ezeken a területeken az elmúlt 41 év során több mint 2 héttel nőtt (14-19 nap) a 25°C fok feletti napi középhőmérsékletű napok száma.

Budapestre vonatkozó elemzések

3. ábra
A trópusi éjszakák számának éves összegei Budapest-belterület állomáson az 1901–2021 időszakban

A napi középhőmérséklet vizsgálata mellett a minimumhőmérsékletek is rendkívül hasznosak a legforróbb időszakok jellemzésére, hiszen a hőhullámos periódusok során az éjszakák is igen melegek. Trópusi éjszakának nevezzük, amikor a minimumhőmérséklet nem csökken 20 °C alá. 1901 és 2021 között a trópusi éjszakák éves számát szemlélteti Budapest-belterület állomásra a 3. ábra. Jól látszik, hogy az utóbbi néhány évtizedben meredeken növekszik ezen éjszakák száma. A legtöbb trópusi éjszaka 2019-ben fordult elő, 41-szer tapasztaltunk ilyen éjszakát, ezt 2015 követte 35 trópusi éjszakával, 1994 és 2018 holtversenyben a harmadik a legtöbb trópusi éjszakák mezőnyében 31-31 nappal. A 10 legtöbb trópusi éjszakát számláló év, s a hozzájuk tartozó értékek összesítése az 1. táblázatban látható. Ebből a táblázatból kiolvasható, illetve a 3. ábra grafikonján is látszik, hogy a legtöbb ilyen éjszaka az elmúlt 2-3 évtizedből származik.

1. táblázat
A legtöbb trópusi éjszakával terhelt évek Budapest-belterület állomáson
az 1901–2021 közötti időszakból

 
4. ábra
A hőségriadó különböző fokozatainak megfelelő napok átlagos száma évente Budapest-Belterület állomáson

A hőhullámok veszélyéire elengedhetetlen felhívni a társadalom figyelmét, hiszen megannyi egészségügyi, ökológiai és gazdasági kockázatot hordoznak. A tájékoztatást a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által használt, az OMSZ veszélyjelzéseire alapozó három fokozatú hőségriasztás segíti. Elsőfokú hőségriadóról a legalább 25 Celsius fokos napi középhőmérséklet esetén beszélünk, másod- és harmadfokú hőségriasztást pedig a tartós, legalább 3 napig 25°C, illetve 27°C vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet esetén ad ki az országos tisztifőorvos.

Az ezen hőmérsékleti kategóriák bekövetkezésének vizsgálatát szemlélteti a 4. ábra, melyen megjelennek egyes kategóriák éves bekövetkezési gyakoriságai 30 éves normál időszakokra átlagolva Budapesten. Az egyes oszlopok növekvő magasságai tehát jól szemléltetik az egyre növekvő gyakoriságot a hőségriadók számában és hosszában.

A budapesti hőségperiódusok időbeli alakulását szemlélteti az 5. ábra 1901 és 2021 között a nyári időszakban (május 15-szeptember 15 között). Két kategória került szemléltetésre, a 25 Celsius fokot elérő és a 27 fokot elérő napi középhőmérsékleti értékek. Jól kivehető a gyakoriság növekedése mind a narancssárgával jelölt, mind az erősebb hőstresszt szemléltető piros négyzetek tekintetében, mely növekedés jellemzően a 90-es évektől felerősödik.

5. ábra
A legalább 25 Celsius fokos (narancs) és a legalább 27 fokos (piros) napi középhőmérsékleti értékeket szemléltető
„klímaszőttes” Budapest-belterület állomáson 1901–2021 között

A szezonon belül pedig a korai fellépés irányába látunk elmozdulást, de arra is van példa, hogy az augusztusban kezdődő hőségperiódus áthúzódik szeptember első napjaira, vagy önálló hőségperiódus alakul ki ősz elején.

2. táblázat
A 27 °C fölötti napok előfordulása május 15. és szeptember 15. között

A melegedő trend tehát egyértelmű, s ez több, komolyabb hőhullám fellépésével jár régiónkban.

További hőmérsékleti indikátorokról és ezek jövőbeli alakulásáról a klimadat.met.hu oldalon lehet tájékozódni.