Tanulmányok

HungaroMet: 2024. január 29. 20:24

2023 a nagy viharok éve

Míg a 2022-es esztendő a történelmi aszály éve volt, addig 2023 a heves viharokról vált emlékezetessé. A fordulat már az év elején megmutatkozott az intenzívvé váló ciklontevékenység tekintetében. A ciklonok okozta szélviharok a tavaszi hidegbetörésekkel együtt már az év első felében jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. A nyári félévben tovább folytatódott a szélsőséges időjárás, egymást követték a zivatarrendszerek pusztító széllel, jégesőkkel. A nyári zivatarszezon augusztus 5-én ért a tetőfokára, de még november 6-án is kialakult egy kisebb szupercella a Balatonnál. Az őszi intenzív, sokfelé viharkárokat okozó ciklonok sorát december elején tapadó havas helyzet zárta, fennakadásokat okozva az áramellátásban. Jelen tanulmány 2023 szélsőséges időjárási helyzeteinek meteorológiai hátterét mutatja be.

Horváth Ákos, Szilágyi Eszter

Téli és tavaszi viharok

Az aktív ciklontevékenység következtében számos meteorológiai állomáson már a hónap első felében a sokéves januári csapadékmennyiség sokszorosa lehullott. Mivel szokatlanul enyhe volt az évkezdet (2. legmelegebb január 1901 óta) [1], így a csapadék a hónap döntő részében eső formájában hullott. Január 20-a környékén azonban téliesebb fordulat következett be, nagy területen sarkvidéki hideg levegő árasztotta el a kontinenst. Január 19-én egy mediterrán ciklon hátoldalán erős északnyugati széllel az ország nyugati felében megkezdődött a lehűlés, így a beáramló hidegebb légtömegben már havas eső, havazás volt a meghatározó. Másnap már egy újabb ciklon meleg-nedves szállítószalagja húzódott az ország fölött. A cikloncentrum közeledtével a Dunántúlon és az ország északkeleti harmadában feltámadt a szél. Bár országos viszonylatban a legerősebb széllökés 82 km/h volt (Sárospatak), ami nem számít kiugróan magas értéknek, a csapadék áztatta földeken a szél előidézett fakidőléseket. A ciklon hátoldalára kerülve a kezdeti vegyes csapadékot tartós havazás váltotta, a főváros környezetében és az északkeleti vármegyékben tapadó hó hullott. Az intenzív havazás legtovább Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben tartott ki. Itt a tapadó hó súlya alatt a legyengült ágak tömegesen törtek le, valamint számos fakidőlés is előfordult. A fadőlésekhez hozzájárult a felázott talaj is, illetve a többfelé erős, helyenként viharos szél. A télies fordulat jelentős károkat okozott az áramszolgáltatásban.

Február első napjai még frontokban gazdagok voltak, majd a hónap további része már szárazabb, nyugodtabb időt hozott. 2023. február 4-én egy gyorsan mozgó ciklon hidegfrontja erőteljes szélviharral söpört végig az országon (1. ábra). Elsősorban a Dunántúlon és az ország északkeleti részén volt tartós a viharos szél, az említett területeken sokfelé előfordult károkozó, 100 km/h-t meghaladó széllökés is. A vezetékekre dőlt fák áramkimaradásokat okoztak, számos helyen megrongálódtak a tetőszerkezetek, fák dőltek az utakra. A Balaton déli partján, illetve Kaposvár környékén, valamint a Bakonyban megállt a vasúti közlekedés. A szélvihar új napi szélrekordot hozott [2], a kab-hegyi állomás 129,6 km/h-s széllökést regisztrált.

1. ábra
A Dunántúlon sokfelé előfordult 100 km/h-t meghaladó széllökés.
Legerősebb napi széllökések az országban 2023. február 4-én. Forrás: HungaroMet facebook

A vihart pontosan jelezték az időjárási modellek, így nem érte váratlanul az országot. A Dunántúlon számos vármegyében a legmagasabb szintű, piros figyelmeztetés, majd riasztás lépett érvénybe szélre, ennek köszönhetően fatális szerencsétlenségről nem jött híradás. A hidegfront nyomán tartós lehűlés vette kezdetét, a következő egy hét (február 5-11.) volt a 2022/2023-as tél leghidegebb periódusa [3]. A hónap közepén az enyhülő idő újabb hőmérsékleti rekordokat hozott, majd a hónap téliesebb, többfelé havas időjárással búcsúzott.

A tavaszt szeszélyes, változékony időjárás jellemezte, többször előfordultak az átlagnál jóval melegebb és az átlagnál jóval hűvösebb időszakok is [4]. Március utolsó napjaiban újabb télies fordulatnak lehettünk szemtanúi. Az óceán felől egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely az Alpok felett hullámot vetett, így a frontvonal mentén egy örvény keletkezett. Az így képződött mediterrán ciklon centruma március 27-re virradóan hazánk fölé helyeződött, és hátoldalán a reggeli óráktól megerősödő, majd viharossá fokozódó északnyugati széllel megérkezett a lehűlés első hulláma. A hideg levegőnek további utánpótlása is volt, egy balti ciklon hidegfrontja további sarkvidéki eredetű hideg légtömeget szállított térségünkbe (2. ábra). A frontot gyors áthelyeződés jellemezte. Hatására országszerte viharossá fokozódott a szél. Erősen viharos (90 km/h-t meghaladó) széllökések a Dunántúlon sokfelé előfordultak, míg a Duna vonalától keletre a Bodrogköz, Nyírség volt kiemelten érintett. Ezen a napon új országos napi szélrekord (Kab-hegy 118,8 km/h), továbbá új fővárosi napi szélrekord (János-hegy 115,2 km/h) is született [5].

2. ábra
Két hullámban érkezett a hideg hazánkba.
Időjárási helyzet 2023. március 27-én 12 UTC időpontban az ECMWF analízis alapján.
A képen a folytonos vonalak a tengerszinti légnyomást, a szélzászlók a 850 hPa-os nyomási szinten uralkodó szelet,
a színezett területek a 850 hPa (kb. 1500 m) hőmérsékleti viszonyait mutatják.

Különösen hosszan tartó északnyugati szélhez nagy nyugat-kelet irányú nyomáskülönbség (nyomási gradiens) szükséges, amely március 28-ra kialakult. Ekkor Nyugat-Európa felett egy több száz kilométer átmérőjű anticiklon jött létre, míg hazánktól keletre egy több középpontú ciklonrendszer épült ki. A két képződmény együttes áramlási rendszerében megfigyelhető az izobárok észak-dél irányú hosszú kifutása (3. ábra). Az ország nyugati és keleti végpontjai között tartósan 15 hPa-os légnyomáskülönbséget mérhettünk a nap folyamán, a szinoptikus helyzet pedig lehetővé tette, hogy a viharos széllel lényegében akadálytalanul zúduljon be a sarkvidéki hideg levegő a Kárpát-medencébe. A szélvihar különösen a Tiszántúlon okozott jelentős károkat.

3. ábra
Hazánk egy nyugati anticiklon és egy tőlünk keletre kiépülő több középpontú ciklonrendszer köztes
áramlási rendszerébe került, ahol tartós északias áramlással zúdult be a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg.
Időjárási helyzet 2023. március 28-án 0 UTC időpontban az ECMWF analízise alapján.

Zivataros nyári félév

A konvektív szezon 2023-ban viszonylag korán kezdődött, április 1-jén a tavi viharjelzési szezon is már zivataros időben vette kezdetét. A folytatásban is gyakori volt a konvektív csapadék, különösen május végéhez közeledve délutánonként nagy számban fordultak elő zivatarok. Ennek ellenére a tavasz nagyobb viharoktól mentesen telt, a hónap végi zivatarok kísérőjelensége főként a kiadós csapadék volt. Egy heves zivatarhoz kapcsolódóan mérték az évszak legnagyobb napi csapadékösszegét is május 23-án, Verpeléten (67,7 mm) [6].

Nyáron is gyakran nedves, labilis léghullámok alakították időjárásunkat, gyakori volt a gomolyfelhő-képződés, amelynek eredményeként két száraz nyarat követően idén nyáron a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott le [7]. Június első dekádját csapadékos, klasszikus medárdi időjárás jellemezte. Országszerte sokszor kialakultak zivatarok és heves zivatarok is feltűntek felhőszakadással, jégesővel. Az intenzív csapadéknak köszönhetően volt olyan három napos időszak, amely alatt a Balaton vízállása 4 cm-t emelkedett [8]. Komolyabb szélvihar a medárdi időszakkal járó zivatarokhoz nem társult, bár számos nem mezociklonális tornádót is megfigyeltek. Az erős viharok többsége nyáron hőségzáró hidegfronthoz kapcsolódott.

A nyár első hőhulláma június közepén érkezett térségünkbe. A forró légtömegben a hónap második felében elszórtan alakultak ki zivatarok, némelyhez károkozó szél is kapcsolódott (június 21. Lénárddaróc 114,5 km/h) [9]. A leghevesebb zivatarok június 23-án alakultak ki. Ekkor az egész kontinensen keresztül húzódó hullámzó frontrendszer választotta el a déli forró, afrikai eredetű légtömegeket a front északi oldalán húzódó hűvösebb, óceáni eredetű levegőtől. Hazánk kezdetben még melegszektorban helyezkedett el, légterébe a magasban nagy nedvességtartalmú, trópusi levegő áramlott a Szahara irányából. Ez a levegő a sivatag feletti rendkívül magas hőmérsékleten még telítetlen maradt, az európai, hűvösebb területek fölé érve azonban elkezdett kikondenzálódni belőle a vízgőz. A zivatarok kialakulásához szükséges nedvesség és labilitás tehát adott volt, a felhőképződéshez elengedhetetlen emelőhatást pedig az érkező hidegfront biztosította. A front torlasztó hatása rendezett konvekciót segített elő. Az országban többfelé prefrontális zivatarláncok szerveződtek, valamint erős reflektivitású szupercellák is feltűntek (4. ábra). A heves, felhőszakadással kísért (többfelé 60-70 mm) zivatarokhoz nagy szemű (diónyi vagy annál nagyobb méretű) jég és viharos szél is kapcsolódott.

4. ábra
2023. június 23-án hidegfront vonult át heves zivatarok kíséretében.
Az északkeleti harmadban volt, ahol egy nap alatt egy havi csapadékmennyiség lezúdult.
A bal oldali ábrán láthatjuk a 24 órára integrált radaros csapadékintenzitást;
sokfelé erős intenzitású csapadék hullott, felhőszakadás is előfordult (fekete radarjelek).
A jobb oldali ábra mutatja a 24 órás összegzett csapadékmennyiséget. Forrás: HungaroMet facebook

A forró levegőre érkező hidegfront mögött jelentős nyomásemelkedés alakult ki, amit tovább növeltek a zivatarokkal járó lokális skálájú magasnyomású rendszerek. Mindezek eredményeként sokfelé viharossá fokozódott az északias szél (5. ábra). A legnagyobb széllökést ezen a napon a balatonőszödi szélmérő regisztrálta (110 km/h), amely a korábbi országos napi szélrekorddal (Orosháza, 2017) megegyező érték. A front június 24-én hajnalban hagyta el a keleti országrészt, továbbra is erős zivatarcellák kíséretében.

5. ábra
A 2023. június 23-án átvonuló hidegfront útját csaknem országszerte viharos szél kísérte, továbbá
zivatarokhoz kapcsolódóan is előfordultak heves szélrohamok. Forrás: HungaroMet facebook

2023 júliusában számos, heves zivatartevékenységhez kapcsolódó szélsőséges időjárási esemény okozott jelentős károkat az ország infrastruktúrájában. Ezen viharok mindegyike nagyon hasonló szinoptikus körülmények között alakult ki, mint ahogy a fentiekben bemutatásra került. Július 6-án a délelőtti órákban egy hullámzó frontrendszer hidegfronti ága vonult keresztül az országon. Az 500 hPa-on beáramló hideg levegő biztosította a labilitást, a front torlasztó hatása és a szélnyírás pedig együttesen kedvezett a front mentén, illetve előterében fejlődő zivataroknak. Az északkeleti országrész tartozott ezen a napon a konvektív szempontból erősen labilis területekhez. Ahogy a front a keleti országrészbe ért, a radarfelvételeken egy egész országot átszelő zivatarlánc rajzolódott ki (6. ábra). A vonal középső részén egy kiemelkedően erős radar reflektivitású cella épült fel. Ez a feltehetően szupercellás zivatar a vonal meghatározó objektumává vált és jelentős károkat okozott a keleti országrészben.

6. ábra
A 2023. július 6-án átvonuló hidegfront jól látható a radarmérésekből készült képen.
A front mentén a zivatarok a keleti országrészben hosszú vonalba szerveződtek.
A vonal mentén szupercellák is feltűntek, amelyekhez jelentős károk is kapcsolódtak.

A következő károkozó viharral alig egy hét múlva, július 13-án folytatódott a szélsőséges időjárási események sorozata. Ekkor egy hidegfront hozott enyhülést a kánikulába. A front torlasztó hatása és az előterében áramló nagy nedvességtartalmú, labilis rétegződésű levegő kedvező feltételeket teremtett zivatarok kialakulásához. A fronthoz kapcsolódó erős magassági szél nagy vertikális szélnyírást hozott létre, ami lehetővé tette zivatarláncok szerveződését, illetve egyedi szupercellák kialakulását is. Az előrejelzési produktumok alapján különösen a déli vármegyékben lehetett szervezett zivatarokra számítani heves kísérőjelenségekkel, így az ország déli felében zivatarra piros figyelmeztetés is kikerült (7. ábra).

7. ábra
A 2023. július 13-án a déli országrészben kedvezőek voltak a feltételek heves zivatarok kialakulásához, így
a piros figyelmeztetés is kikerült. Forrás: HungaroMet facebook

A front hajnalban nyugat felől érkezett, meleg oldalán nagyon instabil légrétegződés alakult ki. Ebben a közegben, egy konvergenciavonal mentén szerveződtek az első zivatarok (8. ábra/a). A zivatarláncot gyors, megközelítőleg 90 km/h-s áthelyeződési sebesség jellemezte, és a nyugati határnál megjelent zivatarcellák délelőtt az egész országot érintették. A zivatarokból jövő kifutószél nagy területeken okozott 100 km/h feletti széllökéseket. A keleti országrészbe érve a zivatarlánc sarló alakúvá fejlődött, ami csak a nagyon heves zivatarláncok (squall line-ok) jellemzője (8. ábra/b). Ez a zivatarrendszer egyúttal teljesítette a mezoléptékű konvektív komplexum (továbbiakban: MKK) kritériumait. A definíció alapján a felhőtető hőmérséklete legalább hat órán keresztül 100.000-nél nagyobb területen elérte a -32 Celsius fokot, illetve 50.000-en a -52 fokot, és ez az alacsony hőmérsékletű terület közel kerek formát öltött. A vihar áthaladását az 1. videón lehet követni.

8. ábra
Az időjárási radarok méréseiből származtatott reflektivitás értékek 2023. július 13-án.
A hajnali órákban a nyugati országhatár mentén nagy számban jelentek meg zivatarok (a), amelyek rendszerbe szerveződtek.
Az MKK átszelve az egész országot a keleti országrészbe is eljutott (b), miközben sarló alakot öltött.

1. videó: A vihar áthaladása július 13-án

Az MKK átvonulását követően az alsó szinteken a hidegfront is benyomult az országba. A déli országrészben a front mentén még jelentős instabilitás maradt fent, és délután egyedi szupercellák is kialakultak (9. ábra). Ezek a cellák bár keskeny sávban, de nagyon intenzív csapadék, jégeső, intenzív villámlás és ismét orkán erejű szél kíséretében vonultak kelet felé. A déli megyékben a szélsőséges időjárás az áramhálózatban is komoly károkat okozott.

9. ábra
2023. július 13-án délután a déli megyékben még kellőképpen labilis volt a légkör, így
újabb zivatarcellák, szupercellák is kialakulhattak.

Alig pár nap elteltével ismét heves viharok sújtották az országot. A hónap közepi kánikulát július 17-én egy újabb hidegfront törte meg. A front előtt délnyugati áramlás volt a meghatározó, ami északkeleten jelentős nedvesség konvergenciát hozott létre. Az itteni prefrontális levegő erősen instabillá vált, amit a labilitási indexek (SSI ~-2 °C, CAPE ~2300 J/kg) is jól mutattak. Ehhez hozzájárult az alsó szintek nagyon erős vertikális szélfordulása, amely a szupercellás zivatarok kialakulását segítette elő. Ebbe az instabil levegőbe érkezett meg északkeletre a hidegfront, ami vonulása során egyre erősebb zivatarokat torlasztott fel (10. ábra). A késő délutáni órákban fejlődtek ki a legerősebb cellák. A radarmegfigyelések és a vertikális profil alapján feltételezhető, hogy a zivatarok között szupercellák is kialakulhattak, hozzájárulva az északkeleti káreseményekhez.

10. ábra
Az időjárási radarok méréseiből származtatott reflektivitás értékek 2023. július 17-én.
Délután egy hidegfronthoz kapcsolódóan az északkeleti harmadban jelentek meg károkozó zivatarok.

Erős vihar a következő napon is előfordult, bár július 18-án csak lokálisan (a Balaton nyugati medencéjében) okozott a konvekció 90 km/h-t elérő széllökést. Nagy területre kiterjedő károkozó esemény ezen a napon nem történt. Kora este az Alpok irányából egy 10-12 km-es felhőtetővel rendelkező zivatargóc vette célba a Balatont, amelynek útja egészen Franciaországtól vezetett hazánkig. Kezdetben úgy tűnt, hogy a rendszer átvonul az egész tavon, végül kissé az alapáramlástól eltérülve, a Balatontól délnyugatra haladt el, jelentős nyomásemelkedést okozva. A nyomásemelkedés következtében az izobárokon átfújó délnyugati szél a tó nyugati felében viharossá fokozódott, Szigligeten nem sokkal napnyugtát követően 91 km/h-s lökést is produkált.

Pár nappal később, július 21-én már nagyobb területre kiterjedő, heves konvektív eseményeknek lehettünk szemtanúi. A délutáni órákban egy nyugat felől közeledő hidegfront előtt kialakult egy instabilitási vonal. A front előtti melegszektorban jelentős konvektív belső energia támogatta a zivatarok kialakulását. A hidegfronton gyengébb cellák fejlődtek, míg a prefrontális konvergenciához hevesebb zivatarok kapcsolódtak. Baranya vármegyében jelentek meg a legerősebb cellák, itt szupercellás jellegű objektumok is kialakultak. Erre utalnak a kampós formájú radar echók, az erős reflektivitási értékek, a hosszabb cella-élettartam és a vezető áramlástól eltérő mozgás. Egy ilyen, szupercellás jegyeket viselő cella nagyméretű jéggel és orkán erejű széllel sújtotta Baranya déli területeit, Sátorhely településen 136,8 km/h-s széllökést produkált. Ezzel új országos napi szélrekord született [10]. Az esti órákra átmenetileg egy kettős zivatarlánc is kialakult, amely később egy markáns zivatarláncba olvadva hagyta el az országot (11. ábra).

11. ábra
A 2023. július 21-én 16:10 és 19:20 UTC időpontokban készült radar mérések mutatják, hogy
a Dél-Dunántúlon kettős konvergenciavonal mentén fejlődtek heves zivatarok,
amelyek a későbbiekben kelet felé vonulva, egy rendszerbe olvadva hagyták el az országot.

Az európai radarképen és a látható tartományú műholdkép alapján is látható, hogy legfejlettebb stádiumában a konvektív rendszer több hullámból állt. A műholdképeken jól kivehetők a túlnyúló zivatarfelhő csúcsok (12. ábra).

12. ábra
Az európai kompozit radar és műholdkép 2023. július 21-én 16:05, illetve 16:10 UTC időpontokban.
A Dél-Dunántúlt két hullámban érték el délnyugat felől a zivatarok.
Az EUMETSAT látható tartományú műholdfelvételen a zivatarok túlnyúló csúcsa is jól kivehető.

A dél-dunántúli zivatarlánc radaros vertikális metszetén megfigyelhető a cellák szétválása (splitting), ami klasszikus szupercellás folyamatra utal (13. ábra). A vihar átvonulását a radarmérések képei alapján a 2. videón lehet követni.

2. videó: A vihar áthaladása július 21-én

13. ábra
A 2023. július 21-én 16:15 UTC időpontban, a radar mérésből készített vertikális metszeten
jól megfigyelhető a szupercella kettéválása, a két elkülönülő intenzív radarjel.
A metszet irányát a jobb felső ábra jelöli.

Az elmúlt években gyakori eset, hogy az Anna-bál környéki napokban zivataros az időjárás. Ez alól az idei év sem jelentett kivételt. Július 25-én újabb nagy vihar okozott károkat az ország infrastruktúrájában. Egy nappal korábban a Pó-völgyében rendkívül erős zivatarok alakultak ki [11]. Ezeknek a zivataroknak a maradványai, vagy a belőlük fejlődő újabb cellák érkeztek meg hozzánk július 25-re virradóan. A vihar átvonulása két hullámban történt. Először az Olaszország irányából érkező zivatarcellák érték el az országot, amelyek között hosszú életű, szupercellás tulajdonságot mutató zivatarok is voltak. A konvektív tömbök először a Dunántúl déli részét érték el, majd az Alföld déli területein vonultak keresztül, miközben keleti irányba haladva fokozatosan veszítettek erejükből. A második hullám délután alakult ki egy lassan mozgó hidegfront mentén. A magasabb rétegekben hidegadvekció és a jet stream, míg a közép troposzférában erős nedvesség koncentrálódás kísérte a hidegfrontot. A front vonalával párhuzamosan mozgó, viszonylag keskeny sávban haladó zivatarok (14. ábra) egyre erősebbek lettek, és késő estére már valószínűsíthetően egy-egy szupercella is kialakult közöttük. Az Alföldön történt káresemények ehhez a sokáig fennmaradó, egyre intenzívebbé váló zivatarvonalhoz köthetők. A viharról készült radarfilm a 3. videón látható.

3. videó: Zivataros nap július 25-én

14. ábra
A radarhálózat méréseiből származtatott radar reflektivitás értékek 2023. július 25-én 19:15 UTC időpontban.
A délután folyamán a frontvonal mentén egy keskeny sávban zivatarok sorakoztak fel,
amelyek az alföldi infrastruktúrában jelentős károkat okoztak.

A hazánkat sújtó nyári viharok közül kiemelkedtek az augusztus 4-i és 5-i időjárási események [12]. A két nap során szinte valamennyi – a zivatartevékenységgel kapcsolatos – jelenség előfordult, így zivatarvonalak, szupercellákon és villámárvizek. Ennek megfelelően a károk is óriásiak voltak: a biztosítók becslései alapján országosan több milliárd forint, és ezzel egy napra vetített új rekord is születhetett. A magyarországi súlyos károk azonban eltörpültek a Szlovéniában kialakult árvizek káreseményei mellett. A viharok szinoptikus hátterében markáns időjárási folyamatok álltak. Augusztus 4-re virradóan az óceán irányából egy hidegfront érkezett, amely az Alpok felett egy mediterrán ciklont is generált. A front egy gyenge hulláma benyomult a Dunántúl északi része fölé, majd visszahullámzott. Ennek a hideg hullámnak a vonal menti torlasztó hatása, továbbá a front előtti meleg-nedves szállítószalag meghatározó szerepet játszott az esti zivatarok kialakulásában. Bár már a délután folyamán feltűntek az első zivatarok, a Dél-Dunántúlon késő estétől erősödtek meg igazán a cellák. Ezek a cellák a Pécs-Budapest-Eger vonal mentén mozogtak, útjukat intenzív villámtevékenység kísérte, és több cella is időközben szupercellává alakult. Ezek augusztus 5-én még pirkadatot megelőzően, egymást libasorban követve csaptak le a fővárosra, orkán erejű szelet okozva. A legerősebb széllökést a ferihegyi Liszt Ferenc repülőtéren mérték (130 km/h). A hevesebb zivatargócokból nagy mennyiségű eső zúdult a talajra, Budapest Pestszentlőrincen 74.6 mm-t, Ferihegyen 65 mm-t mért az automata csapadékmérő, míg pestszentlőrinci észlelőnk 97 mm-t jegyzett fel. Az északi, északkeleti megyékben a reggeli órákig egymást követték az intenzív zivatarok a korábban említett kísérőjelenségekkel. A reggeli óráktól csökkent a zivatarhajlam, de csak átmenetileg, mivel augusztus 5-én napközben már az Adria térségéből fejlődő ciklon kezdte alakítani az áramlási rendszert (15. ábra), továbbá a magasban, az Alpok felett egy hidegörvény is lefűződött. Ez a zárt, hideg mag az 500 hPa-os nyomási szinten jelent meg (16. ábra), pont az előző másfél hónapban átforrósodott mediterrán térség fölött, ezzel a léghőmérsékleti profilban jelentős instabilitást okozva. Továbbá az örvény az erős magassági szelet, azon keresztül a szélnyírást biztosította, illetve a közép troposzférában az örvényességi- és hidegadvekciót.

15. ábra
Időjárási helyzet 2023. augusztus 5-én 0 UTC időpontban az ECMWF analízise alapján a 850 hPa-os nyomási szinten.
Hazánk időjárását egy hullámzó frontrendszer, illetve egy mediterrán ciklon együttese alakította.

16. ábra.
Időjárási helyzet 2023. augusztus 5-én 0 UTC időpontban az ECMWF analízise alapján az 500 hPa-os nyomási szinten.
Az Alpok felett egy hidegörvény is lefűződött, ez tette lehetővé azt a nagyfokú instabilitást, amely
a heves zivatarok kialakulását segítette.

A konvekcióhoz szükséges megfelelő mennyiségű nedvesség is adott volt a légkörben (17. ábra). A forró mediterránon telítettlen állapotban áthaladó páradús levegő az Alpok-Adria-Kárpátok térségben vált telítetté, és ez bőséges táptalajként szolgált az intenzív légköri konvekcióhoz és a csapadék mennyisége is jelentős lett. Továbbá a jet stream helyzete ugyancsak elősegítette heves zivatarok kialakulását. Augusztus 5-én az első károkozó cella a délután második felében Szerbia irányából érkezett a déli országrészbe. A szupercellától északkeletre több egyedi cella is kipattant a Dél-Alföldön, amelyek láncba szerveződve gyorsan mozogtak észak felé. Egyes járásokban heves zivatarra kikerült a piros riasztás, továbbá felhőszakadásra is kikerült a legmagasabb fokozat. A kétnapos vihar lefolyását a radar mérések alapján a 4. videón lehet követni. A radarfelvételeken jól kivehető, hogy egy-egy cella eltért a délkeleti vezető áramlástól, ami szupercella jellegre utal.

4. videó: Kétnapos vihar lefolyása

17. ábra
2023. augusztus 4-én 0 UTC időpontban a specifikus nedvesség alakulása
a 700 hPa-os nyomási szinten az ECMWF analízise alapján.
A Földközi-tenger irányából délnyugatias áramlással a kontinensbelsőbe advektálódó nedvesség
kellő táptalajt biztosított zivatarok kialakulásához.

A szupercellák átvonulását látványos égkép (18. ábra), intenzív csapadék és orkán erejű szél kísérte, a károk Hódmezővásárhely térségében voltak a legnagyobbak.

18. ábra
Az egyik szupercella augusztus 5-én ilyen látványos peremfelhővel vonult át a Dél-Alföldön.
Fotó: Czirok Bence

Összességében elmondható, hogy ez az augusztus eleji vihar rendkívülinek számított a szokatlanul viharos júliust követően is.

A folytatásban megnyugodott a légkör, csökkent a csapadékhajlam, azonban augusztus vége is hozott rendkívüli eseményeket. Ekkor tapasztalhattuk ugyanis a tavalyi nyár legnagyobb hőhullámát. A szezon legmelegebb napja augusztus 27. volt, ekkor Dévaványán 39.5 Celsius fokig emelkedett a hőmérséklet [13]. Ezt a hőhullámot augusztus 28-án egy hullámzó frontrendszer törte meg, amelyhez a Dunántúlon heves zivatarok is kapcsolódtak. A cellák zivatarvonalba rendeződve libasorban követték egymást, és legfőbb kísérőjelenségük a felhőszakadás mellett a viharos kifutószél volt. A nap legerősebb széllökését a Balatonon, a nyílt vízen elhelyezett siófoki platformon mértük. Itt 131 km/h-s szélroham is előfordult déli irányból, ezzel pedig új országos napi szélrekord született [14]. A hónap utolsó napjaiban a keleti országrészt érték további heves zivatarok.

Szeptember első napjaiban még előfordultak további, szélviharral és lokálisan nagyobb csapadékkal járó konvektív események. A következő hetekben azonban már jóval csendesebb, ám az átlagosnál jócskán melegebb idő köszöntött az országra, számos új hőmérsékleti rekorddal. Zivatarok csak a hónap utolsó hetében alakultak ki nagyobb számban. Ekkor egy hullámzó frontrendszer és egy mediterrán ciklon együttese alakította időjárásunkat. A rendszer hátoldalán szeptember 24-én tekintélyes hidegadvekció zajlott, amely viharos erejű széllel nyomult be az országba, erősen viharos szél azonban csak a Balatonnál fordult elő. A front előoldalán, a keleti országrészben tűntek fel intenzív cellák. A rekordenyhe szeptembert követően [15] tovább folytatódott októberben is a szokatlanul meleg idő, amely rekorddömpinget hozott. A hónap utolsó napjaiban konvektív szempontból ismételten felpezsdült a légkör, mozgalmas időjárás jellemezte, szokatlanul sok zivatarral. Sorra, szinte futószalagon érkeztek a kontinensbelsőbe a ciklonok, illetve azok frontjai, így végül még a tavi viharjelzési szezon utolsó napjaira is jutott erős vihar [16]. Október 27-én egy hidegfront torlasztó hatása a nedves, labilis, jelentős szélnyírással rendelkező légtömegben erőteljes gomolyfelhő-képződést tett lehetővé, így sokfelé zápor, a déli megyékben elszórtan zivatar is kialakult. Ebben az időjárási helyzetben az intenzív csapadék képes „lekeverni” a magasban fújó viharos szelet. A magassági szél rárakódva az alapáramlásra sokfelé átmeneti viharos szélrohamokat eredményezett. A balatonszemesi platformon orkán erejű szél kerekedett. A nem mindennapi, 121 km/h-s értékkel új országos napi szélrekord is születetett [17]. A vihar balatoni érkezését az 5. videó mutatja.

5. videó: Gyorsmozgású hidegfront a Balatonnál október 27-én

A szokatlanul meleg októbernek egy szezonzáró hidegfront vetett véget a hónap utolsó napján. A hidegfront előterében a Dunántúlon nagy számban pattantak ki ismét zivatarok, köztük szupercella is. A zivatarok végül láncba szerveződve, viharos szél kíséretében vonultak végig az országon. A hidegfront 100 km/h-s szelet produkált Fülöpházán és Kab-hegyen, így ezen a napon is új országos napi szélrekord született [18]. Ezzel a viharral búcsúzott az időjárás a 2023-as balatoni viharjelzési szezontól [19]. A viharjelzési szezon vége azonban nem jelentette a konvektív szezon végét.

Őszi és téli viharok

November elejét tartós nyugati áramlás jellemezte, így a folytatásban is szinte futószalagon érkeztek az időjárási frontok. Közülük kiemelkedett a november 3-án érkező Ciarán viharciklonhoz, két nap múlva pedig Domingos viharciklonhoz tartozó hidegfront. Ciarán, miután az angol-francia partoknál kitombolta magát [20], már legyengült formában érkezett meg hozzánk, csak a Dunántúlon okozott néhol 80 km/h-t meghaladó szelet [21]. Két nappal később, november 5-én Domingos előoldalán ismét erőre kapott a déli szél, és helyenként nagy mennyiségű csapadék is kapcsolódott hozzá. Bár nem tipikusan novemberi jelenség, november 6-án, Domingos átvonulását követően még egy szupercella is feltűnt a Balaton keleti felében. A nem mindennapi látvány (felhőtölcsér) mellett (19. ábra) többfelé jégeső is kapcsolódott hozzá. A szupercella átvonulása a 6. videón követhető.

6. videó: Szupercella a Balaton felett november 6-án

19. ábra
Szupercellás felhőtölcsér a Balatonnál 2023. november 6-án napnyugtát megelőzően.
Fotó: Kurcsics Máté

A hónap további része is frontokban gazdag, gyakran szeles volt, amely további három alkalommal is új napi fővárosi szélrekordot eredményezett. November végén mediterrán ciklonok okoztak újabb szélviharokat, jelentős mennyiségű csapadékot, köztük komolyabb, piros figyelmeztetéssel járó ónos eső is előfordult [22]. Ez a ciklon meghozta az első jelentősebb havazást is az északi hegyekbe. A következő havas helyzetre sem kellett sokat várni, december 6-ra virradóan már síkvidéki környezetben is váltakozó intenzitású havazás kezdődött. A Dunántúlon, a középső országrészben és az északi hegyekben vastagabb hóréteg is kialakult (20. ábra), a tapadó hó pedig jelentős terhet rótt a vezetékekre. A súlygyarapodás következtében tömegesen szakadtak le vezetékek, többfelé szünetelt az áramszolgáltatás.

20. ábra
Hóvastagság adatok 2023. december 7-én reggel.
Hegyvidéki környezetben vastagabb hótakaró is kialakult.

Összességében 2023 egy nagyon mozgalmas, viharokban gazdag esztendő volt. A Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott közlemény szerint évtizedek óta nem keletkeztek ilyen nagy összegű viharkárok [23]. Az év első hónapjaiban a legtöbb káreseményt a ciklonok hátoldalán kialakuló szélviharok okozták. Korán megkezdődött a konvektív szezon, a medárdi időszak is gazdag volt záporokban, zivatarokban. Nyáron és ősszel az időjárási frontok előterében, illetve hidegfrontokhoz kapcsolódóan alakultak ki nagy számban zivatarok. A leghevesebb viharok általában a forgó zivatarokhoz (szupercella), illetve a szervezett zivatarrendszerekhez kapcsolódtak, és ezek a lakosságtól kezdve az áramszolgáltatókig többször jelentős anyagi károkat okoztak. A konvektív szezon lecsengését követően ősz végén, illetve decemberben már ónos esős, illetve tapadó havas helyzetek is előfordultak, amelyek szintén káreseményekkel jártak.

Hivatkozások:

[1] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3270&hir=A_legcsapadekosabb_januar_a_XX._szazad_kezdete_ota

[2] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=5105&m=2&hir=Szelvihar,_napi_rekorddal_(2023.02.04.)

[3] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3281&hir=Masodik_legenyhebb_es_kilencedik_legcsapadekosabb_tel_elozetes_elemzes

[4] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3315&hir=Csapadekos_es_atlag_kozeli_homersekletu_tavasz_%E2%80%93_elozetes_elemzes

[5] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=5174&m=2&hir=Uj_orszagos_es_fovarosi_napi_szelrekord_(2023.03.27.)

[6] met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa/main.php?no=1&ful=4

[7] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3349&hir=Meleg,_tobbfele_csapadekos_nyar_%E2%80%93_elozetes_elemzes

[8] met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=3318

[9] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=5292&m=2&hir=Szelrekord_Lenarddarocon_(2023.06.21.)

[10] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=5336&m=2&hir=Uj_napi_szelrekord_szuletett_(2023.07.21.)

[11] met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=3341&hir=Nagy_vihar_Italiaban_(es_majdnem_itthon_is...)