2024. november 23. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2019. február 26. 10:16

2019. februári helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában az átlagostól enyhébb időben továbbra is jól telelnek az őszi vetések, fagykár egyelőre nincsen, a mediterrán térségben pedig már megindult a növények fejlődése. A vegetációs időszak második felében járó déli féltekén, a nagy termelő országokban, Brazíliában és Argentínában folytatódott a csapadékos idő, mely szintén kedvező a kultúrnövények nyári fejlődésére. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Dél-Afrikában, Ausztrália nagy részén, Argentína déli részein, valamint Mexikó területén. A szántóföldi növények a vegetációs időszak második felében járó déli féltekén kiterjedt aszály miatt szenvednek Dél-Afrikában és Ausztráliában (2. ábra), Dél-Amerika nagy termőterületein azonban többnyire jó állapotúak a növények. A legelők elsősorban Afrika déli részein szenvednek az aszálytól (3. ábra). Az északi félteke mérsékelt szélességein jellemzően még nyugalmi állapotban vannak a kultúrák, bár a mediterrán területeken már elindult a vegetáció fejlődése.

 

Európa

Európában a január elejétől február 18-ig tartó időszakban jellemzően nem fordultak elő nagy területre kiterjedő szélsőségek (4. ábra). A legtöbb helyen az átlagosnál enyhébb idő jellemezte ezeket a heteket (5. ábra). Az átlagosnál jóval enyhébb volt az idő Kelet-Európában, ahol 2-4 Celsius fokkal volt melegebb a szokásosnál. Kisebb negatív anomália volt a jellemző Olaszország dél, míg jelentősebb Skandinávia északi részein. Február 18-ig nagy területen egyáltalán nem fordult elő -8 Celsius foknál keményebb fagy (6. ábra).

A szokásosnál jóval kevesebb csapadék hullott ebben az időszakban a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten, a Brit-szigeteken, Franciaországban és Magyarországon (7. és 8. ábra), sokfelé 50-100%-kal maradt el a mennyisége az átlagtól. Európa más részein viszont több csapadék hullott, főleg a Balkán-félszigeten, Törökországban, valamint az Alpok és Kárpátok északi oldalán.

Az őszi vetések Európában jól telelnek, fagykár a tél eddig eltelt időszakában csak kis területeken fordulhatott elő Európában, az is inkább csak Oroszország egyes területein.

 

Egyesült Államok

Erőteljes viharok vonultak az ország fölött az elmúlt hetekben jelentős csapadékot okozva. A kukorica öv számos folyóján e miatt árhullámok alakultak ki. Jelentősebb fagykárok nem sújtják a mezőgazdaságot, az átlagosnál hidegebb, északi területeken hó borítja a talajt.

 

Dél-Amerika

Brazília déli részén az eddig száraz területeken is heves esők öntözték a másodvetésű kukoricát. Az esős idő Argentína északi részére is átterjedt, míg a déli termőterületeken napos időjárás segíti a kukorica és a szója fejlődését.

 

Ausztrália

A keleti országrész középső termőterületein forró, nagyrészt száraz időjárás hátráltatja az alulfejlett cirok növekedését, a szintén fejletlen állapotú gyapotot pedig öntözni kell. Ugyanakkor néhány korai vetésű, szárazságtűrő nyári növény már beérett, és számukra jótékonyan hat a meleg, száraz idő.

 

Dél Ázsia

India északi részén záporok öntözték a búzaföldeket, kedvező körülményeket teremtve. Indonéziában a rizs és a pálmaolaj fejlődéséhez heves esők teremtettek jó feltételeket.

 

Kína

Az őszi vetések még nyugalmi állapotban vannak, a talajnedvesség viszonyok jellemzően kedvezőek a búza és a repce fő termőterületein.

 

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), ill. az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.



A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Mexikó, Argentína, Ukrajna, India
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

 

 

2019. február 26.


1. ábra
VHI Index 2019. február második dekádjára (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
ASI Index legelőkre 2019. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs legelő, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. január 1. és február 28. között
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös csíkozás: csapadékhiány,
barna pontozott terület: hőösszeg többlet)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


5. ábra
2019. január 1. és február 18. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


6. ábra
2019. január 1. és február 18. között előfordult azon hideg napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet alacsonyabb volt -8 Celsius foknál
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


7. ábra
2019. január 1. és február 18. között összegzett csapadék (mm)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


8. ábra
2019. január 1. és február 18. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars