Kiadós esőre lenne szükség

Napos, száraz időjárás volt jellemző az elmúlt 8-10 nap során hideg reggelekkel. Egyáltalán nem esett csapadék az országban ebben az időszakban. Sőt az elmúlt 30 napon is csak Baranya és Bács-Kiskun megyékben, valamint az északkeleti határszélen hullott 10 mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra), az ország döntő része szárazon maradt. Ez mintegy 20-40 mm-es csapadékhiányt jelent az átlaghoz képest egy hónap alatt (2. ábra). Mindez meg is látszik a talajnedvességen is: ugyanis a talaj felszín közeli rétege tovább száradt, a felső 10 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a növények számára hasznosítható víztartalom 20 és 30 %-a között van (3. ábra). Már a 10 és 20 cm közötti rétegben is kissé jobb a helyzet, a 20 cm-nél mélyebb talajrétegek vízellátottsága pedig még mindig jó, az őszi és téli csapadék a mélyebb rétegeket kellően feltöltötte (4. ábra). Tavaly ilyenkor sokkal rosszabb volt a helyzet, hiszen kora tavasszal hasonlóan kevés eső hullott, ráadásul a mélyebb rétegek télen nem tudtak föltöltődni.
Bár a hajnali fagyok napról-napra gyengültek, a legalacsonyabb minimumhőmérséklet rekordja április 1. után 2-án és 3-án is megdőlt, a fagyzugos területeken ez utóbbi napon is -5; -8 fokig hűlt a levegő. A nappali felmelegedés sokat erősödött, kedden és szerdán már sokfelé volt kevéssel 20 Celsius fok fölött a maximum. Azonban a derült idő, a szélcsend, a nagyon száraz levegő és talajfelszín, valamint a még kevés zöld növényi tömeg mind elősegítette a hatalmas napi hőingást. Még a 20 fok fölötti maximumokról is (5. ábra) – bár nagyon szeszélyes területi eloszlásban – de többfelé fordult elő ma reggelre is gyenge fagy (6. ábra). Érdemes megfigyelni a domborzat hatását: a hideg a magasabban fekvő részekről lefolyik és a mélyebben fekvő területeken gyűlik össze. Ennek a jelenségnek az ültetvények telepítésénél nagy a jelentősége. A talajhőmérséklet a fölső 20 cm-es rétegben jelenleg jellemzően 10 fok körül alakul.

Az őszi kalászosok a szárbaindulás (7. ábra), a repce a szárnövekedés (8. ábra) fenológiai fázisában járnak. A csapadékhiány ezeknél a kultúráknál egyelőre nem okoz gondot, gyökereik a talaj mélyebb, és még jó vízellátottságú rétegeibe érnek. A vízvesztést (mivel a talaj teteje már kiszáradt) döntően a növényi párolgás határozza meg (amit a gyökereivel a mélyebb rétegekből vesz föl), mely függ az időjárástól, a talaj vízkészletétől, és a növény fenológiai fázisától.
A növénymentes, elmunkált talaj vízvesztése kissé eltér ettől: ugyanis a talaj legfölső rétege ebben a csapadékmentes időben teljesen kiszárad, mely mintegy védőrétegként szigeteli, megőrzi az alatta fekvő rétegek nedvességét. A talaj bolygatása ilyenkor azzal jár, hogy ennek a száraz rétegnek a vastagsága megnő, azaz mélyebben kiszárad a talaj.
A talajhőmérséklet lassan tartósan eléri a kukorica vetéshez szükséges értéket, bár átmeneti lehűlés még a jövő hét elején is valószínű. A vetések keléséhez azonban óriási szükség lenne 20-30 mm csapadékra.
A gyümölcsfákat a múlt héten több alkalommal is érte károkozó, kemény fagy. A kajszi elvirágzott, abban valószínűleg nagy a kár. Az őszibarack, a szilva, egyes cseresznyék teljes virágzásban vannak, Miskolc térségében ezekben nem látni fagykárt (9. ábra). Viszont egyes korai körtéknél szintén van kár (10. és 11. ábra). Az akác rügyei is megindultak (12. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a március második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban szokott az éves minimumáról emelkedésnek indulni, ehhez képest idén ekkor még csökkent, mely a száraz idő és a hideg miatt alakult így. Az anomália térkép szerint a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál országszerte továbbra is nagyobb, bár az eltérés az előző időszakhoz képest csökkent. Április második hete, a jelenlegi hét az, amikor a zöldtömeg mennyisége ugrásszerűen megnő a beköszöntött meleg hatására, kizöldülnek az erdők, virágba borulnak a gyümölcsfák, erőteljesen megindul a fű növekedése.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképei ismét elérhetőek. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később követnek be. Egyelőre a szezon elején, sőt inkább még az előtt járunk, az értékekből sok következtetést még nem lehet levonni.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs periódus ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától ismét alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg még az ország nagy részén az ideális körül alakul, bár más többfelé elmarad attól. A növények számára egyelőre még elegendő nedvesség áll rendelkezésre a talaj mélyebb rétegeiben. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.

Az előttünk álló 6-8 nap során egy nagyobb időjárási esemény várható. Ezen a héten lényegében változatlan marad az idő, majd hétfőn érkezik északnyugat felől egy markáns hidegfront. Hoz némi csapadékot is, a jelenlegi számítások szerint nagyrészt 5 mm alatt marad a mennyisége, azaz a csapadékhiányt ez nem fogja megoldani. A talaj nedvességkészlete a következő 6-8 nap során tovább fog csökkenni. A front mögött ismét sarkvidéki eredetű légtömeg árasztja el térségünket, így szerdán és csütörtökön újra nagyobb területen jelennek meg az éjszakai fagyok. -5 fokot meghaladó fagyok is előfordulhatnak majd. A nappali hőmérséklet is jócskán visszaesik, kedden már csak 6, 13 fok valószínű. A hét közepétől indul majd el a felmelegedés. Az 5 cm-es talajhőmérséklet napi átlaga a hidegfront után pár fokot visszaesik, majd ismét emelkedik. Mezőgazdasági szempontból nem az elmúlt hetekre jellemző északias, hanem délnyugatias áramlásra lenne szükség, azzal érkezne csapadék és meleg is. A következő 8-10 nap során azonban erre sajnos nincs kilátás.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 9.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 8-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50 és 100 cm közötti rétegében 2020. április 8-án (%)

5. ábra
Maximumhőmérsékletek 2020. április 8-án (Celsius fok)

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. április 9-én (Celsius fok)

7. ábra
Őszi kalászos 2020. április 7-én Miskolc térségében
fotó: Kovács Attila

8. ábra
Repce 2020. április 7-én Miskolc térségében - a növénymentes területen nagy repedések is látszanak
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Szomolyai cseresznye teljes virágzásban 2020. április 8-án Miskolc térségében
fotó: Kovács Attila

10. ábra
Teljesen elfagyott virágrügyek körtén 2020. április 8-án Miskolc térségében
fotó: Kovács Attila

11. ábra
Virágzó árpával érő körte 2020. április 8-án Miskolc térségében - a virágok megfeketedett közepe fagykárt mutat
fotó: Kovács Attila

12. ábra
Fakadó akác 2020. április 8-án Miskolc térségében
fotó: Kovács Attila

13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. április 8-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. április 8-ig
(részletes magyarázat a szövegben)