Fokozódó aszály

Az elmúlt egy hét során folytatódott a hetek óta tartó száraz időjárás: számottevő csapadék nem érkezett a hétvégén északnyugat felől átvonult hidegfronttal sem. Az ország nagy részén 0 és 2 mm közötti mennyiség esett, csak a Dunántúl délnyugati részén öntözte ennél több, 5-10 mm a talajokat. A gyakran napos és szeles időben ez a kevés is hamar felszáradt. Gyakorlatilag március 7. óta alig esett az országban, csak a Mecsek térségében volt egy kiadós havazás március második felében, illetve április 13-án az Alföld egy részén, majd 20-án délnyugaton esett majd’ 10 mm (1. ábra). A jellemzően északias áramlással nem érkezett fölénk igazán nedves levegő. Március 7. óta nagyjából 50-60 mm csapadékhiány gyűlt össze az átlaghoz képest (2. és 3. ábra). A talaj országszerte egyre szárazabb, a felső 20 cm-es réteg rendkívül száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek mindössze 20-30%-át tartalmazza (4. ábra), ebből lényegében már nem tud a növényzet nedvességet fölvenni. A 20 cm alatti talajrétegek vízellátottsága egyelőre kedvezőbb (5. ábra), a késő őszi, illetve téli csapadék ugyanis feltöltötte a mélyebb rétegeket, azonban azok vízkészlete is rohamosan fogy.
A hőmérséklet csütörtöktől gyorsan emelkedett, megszűntek a hét eleji károkozó hajnali fagyok, a legmelegebb órák hőmérséklete pénteken már 25 fok körül alakult. Vasárnap megérkezett a lehűlés, hétfőtől már csak közelítette a maximum a 20 fokot. A szélcsendes, fagyzugos területeken ismét megjelentek a hajnali fagyok (6. ábra). A hűvös és csontszáraz északkeleti szél a talajt pedig tovább szárította. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét közepén sokfelé, főleg keleten kevéssel 10 fok alá csökkent, majd a hét végére jelentősen emelkedett. Jelenleg többnyire 10 és 13 fok között alakul a napi átlaga.

Az őszi kalászosok a szárbaindulás, az őszi káposztarepce pedig a virágzás fenológiai fázisában jár. Ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a csapadékhiány egyre érzékenyebben érinti őket. Ha továbbra sem érkezik számottevő eső, és a levegő páratartalma is a mostani alacsony értékeken marad, a száraz időben a repce a kelleténél hamarabb elvirágzik, ezért nem kötődik jól. A múlt heti hajnali fagyok is károsították a már virágzó állományokat, bár egy-egy kedvezőtlen napot még kihever a növény.
A kapás növények vetéséhez a talaj hőmérséklete már elérte az ideális értéket, a jó magágyhoz azonban nedvességre is szükség lenne. A napraforgó vetése már javában zajlik, és egyre több helyen vetik a kukoricát és a burgonyát is.
Sokfelé virágzik az alma, az északi országrészben is egyre jobban hajt az akác (7. ábra), illetve a naposabb részeken teljes virágzásban a birs (8. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április első felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke már nem növekedett olyan dinamikusan, mint az előző időszakban, most a növekedés inkább középhegységeink erdeiben figyelhető meg, ahol előbb az aljnövényzet zöldült ki, majd az elmúlt egy hétben mind nagyobb magasságokban a lombosodás is beindult. Az anomália térkép szerint a zöld tömeg mennyisége még mindig nagyobb az ilyenkor szokásosnál. Ez a pozitív eltérés a folytatásban a száraz idő miatt csökkenni fog.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképei ismét elérhetőek. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Egyelőre a szezon elején járunk, az eddigi értékek a tavalyihoz hasonlóan, a sokéves átlag fölött járnak.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Békéscsaba és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9., 10. és 11. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától mind a mai napig, immár hetedik hete alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg már az ideális érték alá csökkent. A növények egyelőre még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükhöz ebben a kritikus időszakban ez nagyon kevés. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.

A folytatás egyelőre még nem hoz változást időjárásunkban, marad az északias áramlás. Bár szombaton érkezik egy gyenge hidegfront, de területi átlagban említést érdemlő csapadékot nem hoz, csak elszórt záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél továbbra is élénk, helyenként erős lesz, leginkább szombaton, a front után. Ekkor nagy területen kell viharos széllökésekre is számítani, ami helyenként a talaj felső, poros rétegét is fölkaphatja majd. Változás a jövő hét első felében várható, hosszú idő után, végre délnyugatira fordul térségünkben az áramlás, mellyel már egyre nedvesebb légtömegek érkeznek fölénk. Bár előrejelzés szempontjából a közel egy hetes távlat messze van, de a legfrissebb számítások szerint szerdától már van esély komolyabb esőre. Hajnalonként a fagyzugokban hétfőig még előfordulhat gyenge fagy, majd ezek is megszűnnek. A legmelegebb órák hőmérséklete 20 fok körül, keddtől már a fölött várható. A talajhőmérséklet bőven 10 fok fölött alakul, lassú melegedésre lehet számítani.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 23.

1. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 2020. április 22-én (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. április 22-én (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. április 22-én (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 22-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. április 22-én (%)

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. április 23-án (Celsius fok)

7. ábra
Akác Miskolc térségében 2020. április 21-én
fotó: Kovács Attila

8. ábra
Virágzó birs Miskolc térségében 2020. április 21-én
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. április 22-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. április 22-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. április 22-ig
(részletes magyarázat a szövegben)