Fagyosszentek és májusi eső?

Az elmúlt héten meglehetősen változékony időben volt részünk. Kedden és szerdán sokfelé hullott csapadék, foltokban délen, délnyugaton és északon 5-20 mm, a Szamosközben 40-50 mm. A hét további részében már csak elszórt, kisebb záporok alakultak ki, számottevő mennyiség már nem esett. Így az elmúlt héten a délnyugati országrészben és a Szamosközben 15-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé egyáltalán nem esett (1. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszege az Alföldön nagy területen még a 30 mm-t sem érte el (2. ábra), ez jócskán elmarad a sokévi átlagtól, nagy területen 10-25 mm közötti a csapadékhiány (3. ábra). A 90 napos összeget tekintve pedig az Alföldön már 50-70 mm a hiány az átlaghoz képest (4. ábra). A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délnyugaton és északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz (5. ábra). A középső talajréteg nedvességtartalma is egyre nagyobb területen csökken a kritikus érték alá (6. ábra), míg a fél méternél mélyebb rétegben van nedvességtartalék. Főleg az Alföldön a még sekélyen gyökerező nyári növények számára sokfelé aszályos körülmények vannak (7. ábra).
A hőmérséklet hétfőn még nyáriasan alakult sokfelé 25 fok fölötti maximum értékekkel, majd keddtől a délkeleti országrészbe szorult vissza a meleg, és szerdától már csak 20 fok körül alakult a legmelegebb órák hőmérséklete az ország nagy részén. A hét végén az északról érkezett hűvös, száraz levegő miatt ma reggelre a második fagyosszent északkeletre helyenként fagypont közeli hőmérsékleteket hozott (8. ábra).

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (9-11. ábra). A kalászosok virágoznak, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában van, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen még kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban, de nagyon kellene a csapadék az optimális fejlődéshez.
A napraforgó és a kukorica intenzíven fejlődik (helyenként a gyomok is), de az ország nagyobb részén csapadékra lenne szükségük, az Alföldön nagy területen aszályosak a körülmények.

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy 7-én és 8-án a déli, délnyugati és az északi, északkeleti országrészekben volt tartósan vizes a növények levélfelülete (12. ábra), a többi napon jobbára szárazak maradtak az állományok. A párás időszak hossza is csak a csapadékos periódusokban volt magas.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke meglehetősen magas a korán érkezett tavasz hatására, és az évszaknak megfelelő növekedés jellemzi. Az anomália térkép az ország egész területén továbbra is az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki, és az idén nyári növényekkel bevetett táblákat jelölik, ahol ekkor még épphogy kikeltek a növények.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 210 és 270 foknap között alakul. Ez az érték a tavalyinál 80-110, a sokéves átlagnál pedig 30-60 foknappal magasabb azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét szárazabb időszak következett, a szemnövekedés fázisában több csapadékot igényelnének az állományok az Alföld és a Kisalföld jelentős részén.  A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 90-100 mm-rel még mindig meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön 10-20 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hőösszeg jelenleg csaknem kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege ismét egyre jobban kiszáradt. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége a délnyugati országrész kivételével csak fele-harmada az optimálisnak, de utóbbi területeken is elmarad attól.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, majd a hónap végén visszatért a meleg. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

Az előttünk álló hét első felében jobbára száraz, az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. Csütörtökig csak elszórtan, elvétve fordulhat elő zápor, zivatar, majd péntektől délnyugat felől már nedvesebb és labilis rétegződésű léghullám érkezik fölénk, így sokfelé várható záporos csapadék. A heti összcsapadék a legfrissebb számítások szerint nagy területen meghaladhatja akár a 10-20 mm-t is, ez azonban ma még meglehetősen bizonytalan. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog, majd péntektől enyhülhet a csapadékhiány. A levélnedvesség tartam is alacsonyan alakul majd péntekig, onnantól viszont tartósan vizes lehet a levelek felülete. A keleties szél napközben gyakran megélénkül, csütörtökön, pénteken és szombaton (immár nyugatias irányból) meg is erősödik. A hőmérséklet csúcsértéke a hét végéig 20 és 26 Celsius fok között alakul, tehát jelentősen nem változik. Éjszakánként viszont mérséklődik a lehűlés, a hét első felében még előfordulhatnak 5 fok alatti értékek, majd a 10 fok körüli minimumok lesznek a jellemzők.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. május 13.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. május 11-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. május 12-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 12-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 12-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 12-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 12-én (%)

7. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. május 12-én

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. május 13-án (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

12. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. május 8. 8 órát megelőző 24 órában lágyszárú növényekre (óra)

13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. május 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. május 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)