A meteorológiai észleléseket Magyarországon közép-európai idő (CET = Central European Time) szerint végezzük, mert ez az időszámítás független a tavaszi és őszi óraátállításoktól.  Télen megegyezik a Magyarországon használt helyi idővel (HLT = Hungarian Local Time), de nyáron az órák előreállítása miatt a helyi idő 1 órával több. 

Középhőmérséklet [°C] d_ta

1901-től 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemző, 07, 14, 21 órakor közép-európai idő (CET) szerint. A napi középhőmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembevéve számítjuk (d_ta=(t₀₇+t₁₄+2*t₂₁)/4).

1966-tól az észlelések időpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhőmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t₀₁+t₀₇+t₁₃+t₁₉)/4).

Az automaták üzembe állításától kezdődően a napi középhőmérsékletet a 10 perces adatok átlagaként számítjuk.

A középhőmérsékletet minden időszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhőmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk.

Maximumhőmérséklet [°C] d_tx

1901-től 1965-ig a maximumhőmérő leolvasása mindig az esti (21 CET) észleléskor történt. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó maximumhőmérséklet az előző nap 21 órájától az aktuális nap 21 órájáig tartó 24 órás periódus legmagasabb hőmérséklete.

1966-tól a maximumhőmérőt kétszer, reggel (07 CET) és este (19 CET) olvasták le. A napi maximumhőmérséklet e két érték maximuma. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó maximumhőmérséklet az előző nap 19 órájától az aktuális nap 19 órájáig tartó 24 órás periódus legmagasabb hőmérséklete. Ez a 24 órás periódus az idősorok homogenitása érdekében az automaták bevezetésével sem változott.

Minimumhőmérséklet [°C] d_tn

1901-től 1965-ig a minimumhőmérő leolvasása mindig az esti (21 CET) észleléskor történt. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó minimumhőmérséklet az előző nap 21 órájától az aktuális nap 21 órájáig tartó 24 órás periódus legalacsonyabb hőmérséklete.

1966-tól a minimumhőmérőt kétszer, reggel (07 CET) és este (19 CET) olvasták le. A napi minimumhőmérséklet e két érték minimuma. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó minimumhőmérséklet az előző nap 19 órájától az aktuális nap 19 órájáig tartó 24 órás periódus legalacsonyabb hőmérséklete. Ez a 24 órás periódus az idősorok homogenitása érdekében az automaták bevezetésével sem változott.

Csapadékösszeg [mm] d_rs

A csapadékmennyiség meghatározása a reggeli észleléskor (07 CET) történt a teljes időszakban. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó csapadékösszeg az aktuális nap 07 órájától a következő nap 07 órájáig tartó 24 órás periódusban hullott csapadék összege. Megkülönböztetjük azt a két esetet, amikor egyáltalán nem volt csapadékhullás, valamint amikor volt ugyan csapadékesemény, de a mennyisége nem mérhető. Az előbbit egy pont, az utóbbit pedig 0.0 jelzi az adatfájlokban.

Csapadékfajta d_rf

A napi adatfájlok a csapadék fajtáját kódolt formában tartalmazzák. A kódok növekvő értékéhez általában egyre jelentősebb csapadékhullási események tartoznak. Például a 9-es kód a jégesővel kísért zivatart jelenti. A kódok bevezetése az 1980-as években történt az akkori számítástechnikai lehetőségeknek megfelelően, ezért csak tíz különböző kódot használtunk. Ebből következik, hogy egy-egy kódhoz több olyan szimbólum tartozik, amelyeket ma is használnak a hagyományos csapadékmérő állomáshálózatban.

Napfényösszeg [óra] d_ss

A napfénytartam meghatározása a mérések kezdete óta nem változott. Az esti órákban levett napfény regisztrátumot óránkénti bontásban kiértékelik, az órás adatok összege az aktuális napra vonatkozó napfényösszeg.